Vendel-Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még” (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
„Mikor még gyermek voltam szomorú és szerény egy nagy könyvesszobába kerültem egyszer én s kiálték vágyra kelten: elmém hajóra hág! Mily szomjú véges lelkem rád, végtelen világ!" Az „ében színű könyvespolc" eltűnt azóta valahol a családban, és két világháború után megtizedelődtek a régi kötetek, mégis, sikerült összegyűjteni jó részét azoknak, melyeket Babits vallomásos műveiben kiemelt, névszerint leírt Most finom, egyszerű könyvszekrény áll előttünk, mely az érett diófa minden szépségével a magyar reformkor ízlését tükrözi és csillogó üvege mögött itt őrzi a régi köteteket. Egyesek hátán még jól látható az arany K betű, amellyel valamikor a művelt, irodalmi szellemű család, a Kelemenek jelezték köteteiket Babits ezekről a régi, családi könyvekről Örökségem című versében írt először: . . .„a könyvespolcon is újat sohase kaptál katatva mint gyerek: idei csak a naptár annak is régi vers zöld hátán zongorái, vers fölött régi kép, erős Komárom, áll. Van Honvédalbum is, grammaire és úti napló, regény is! Paul de Cock s az Arkanzászi rabló. Egy régi imakönyv, - leválik a kereszt a belső oldalán áll: Petrus natus est anno millesimo . . . A latin bibliákra a padlás pora vár; patkányok foga rágja: de megbecsülve áll a poesie-kötet, amelybe még anyám másolt be verseket. " (Örökségem.) A könyvekről kiemelt idézet különös, „odi et amo" hangja ne tévesszen meg minket. Hogy Babitsnak a régi, szekszárdi kötetek valójában milyen kedvesek voltak, akkor érezzük igazán, ha az Én könyvtáram című vallomását olvassuk. A piros garnitúrától jobbra álló asztalkán mutatjuk be a költő első önéletleírását. „A szakvizsgái folyamodáshoz kívánt önéletrajz impuruma" négy sűrűn teleírt „kutyanyelv", melyről így emlékezik a Halálfiaiban: „Imrus különös hangulatban írta az önéletírási vázlatot, mely a vizsgálati kérvényhez szükséges volt: aszketikus önleszámolással"! Már az elején figyelmeztet jelentőségére: „Jövendő biografusaim rendelkezésére". Ezt a felkészülésről oly sok értékes adatot őrző dokumentumot a Széchenyi Könyvtár őrzi. Itt teljes egészében tanulmányozhatjuk kéziratos másolatát. Az asztalka felett az édesapa, id. Babits Mihály arcképe. Egy pécsi rokon, Fay Ferenc festette ismert fényképéről, két évvel halála után, 1900-ban. Méltóságteljes, férfias alakja mintha most lépne ki a Halálfiaiból. Ahogy elnézzük, Sárközi György sorai jutnak eszünkbe a Babits Emlékkönyvből: „Az apa, a