Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A versírás kezdetei

Anyám írt ezen levélbe Bele öntve szíve tartalmát S máma kaptam kézhez Az ő jókivánatát. írja: vigyázzak magamra Tanuljak jól... szeressem őtet Azt hiszem ezt hiába írta Szeretem hisz úgy mind ő szeret. Azután még két testvérem írták alá nevüket És írták..., apámmal együtt Az egész család szeret. Ennyi volt az egész, Ennyit hozott a posta. Négy jókivánat, És egy anya kuszált sora. (Születésnapomra)

36 A másik verssel egy elárvult lengyel ifjúnak állít emléket, akit rokonai kadétnak adtak. Azt hitték orosz lesz belőle.../ Pedig csalódtak

1

. /.../ Igaz lengyel volt ő, imádta hazáját /.../ Es bosszút forralt benne a honszeretet. S midőn már elesett Varsó híres vára Midőn már a városba nyomultak Öt egy golyó szíven találta .... De utolsó gondolatja az volt Hogy Varsó elestével visszaállították A lengyel szabadságot... (A Lengyel)

37 A harmadikat, az aradi tizenhármat gyászoló költeményt is szabadságeszmény szülte: