Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A gimnázium

vasrácsa mögül a bedobott pénzeket ragasztóval bekent botokkal horgászták ki a magukról megfeledkező diákok. A diákcsíny, mely­nek anyagi haszna egy üveg málnaszörp árával azonos, iszonyú hul­lámokat ver fel, s felekezeti térre terelődik. Az egyik renitens refor­mátus, a másik kettő evangélikus, a negyedik bűnelkövető katolikus: „nyilvánvaló volt, hogy ki lehet a főbűnös, vagy legalábbis kit kell példásan sújtani". 26 A jelenet valóságélménye az ötödikes Molnár István esete lehetett, aki a szászvári plébániáról 1420 koronát lopott. Tettéért felelősségre vonták; az iskolát el kellett hagynia, nem vallási hovatartozása, hanem az elkövetett bűn miatt. 27 A felekezeti villódzás a mindkét szülőt féltő gyermeki szívben vá­lik viharossá. A hozzá legközelebb állók egymás iránti fokozatos el­hidegülése őt magát is válaszút elé állítja. Választania kell Ozora és Cece között: „Cecén - amint már említettük - Kálvin szürke fali ké­pe alatt az Ótestamentum zsidó prófétái voltak az igazság forrásai, az ozorai színes Máriaképek alatt az Újtestamentum júdeai aposto­lai". 28 - Választani tűz és víz között? - És ő? - Nagy bölcsen a vizet nem tűzoltásra használja, hanem szeretetét osztja meg szerettei kö­zött: anyjához tán jobban vonzódik, de az apjával való találkozás kö­zelsége is heteken át izgalomba tartja. Örömmel számolgatom a napokat, és szinte türelmetlenül várom az elsejét, hogy mehessek... Már előre örülök annak a két napnak, amit majd apikámmal tölthetek!... Már csak nyolc nap van hátra és ott le­szek Dombóvárott! 29 - íródik a levél apjának címezve, a Hunyadi tér­re, a nagyapai házba. Szó esik még benne, hogy elmennek majd együtt a gyárba, és megnézik, mint csinálják a töltényeket és gránáto­kat. E várva várt látogatás utáni évben meg édesanyját bátorítja, hogy ne féljen, a jómódban élő atyafiság nem idegenítheti el tőle legkiseb­bik fiát: Én el tudom képzelni Anyika aggodalmát az iránt, hogy e ro­konság valami hatással lehet rám. Efelől soh 'se aggódjon kedves Anyi­kám. Nem a pénz, nem a jólét után vágyódik az én lelkem, hanem a sze­retet után, s ebben a tekintetben nem vetélkedhetik semmi a mi kis ott­honunkkal szemben. 30 Mennyi szépség, simogató kedvesség van az utolsó mondatban! Pedig neki sem könnyű! Ha Apika feltétlen parancsára elmegyek (Ozorára), akkor jó Anyikám fog neheztelni, ha pedig nem megyek el, Apikámmal kerülök összeütközésbe 31 - vergődik a két család közt még Bonyhád után is; majd - viszonylag rövid időn belül - tudatosul ben-

Next

/
Thumbnails
Contents