Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A gimnázium

összevisszaságnak érzi, hanem demokráciának. Bár Cece és Balhás esetében a névszármaztatás más eredményekkel is járhat, de annyi bizonyos, hogy a hajdani törzseknek és fajoknak ez a már-már kibogozhatatlan szövevénye, „az anyanyelvnek ez az egy keretben is éles különválása" számára olyan örökség, amely később a történelmi értékek becsülésére és a különböző népcsoportok tiszteletére készteti. Népcsoportok? - Mivel a felekezeti iskola valláskülönbség nélkül megnyitotta kapuit mindenki előtt, a második osztály 51 rendes és egy magántanulója is öt felekezetet és csaknem ennyi nemzetiséget képviselt. Nem volt a történelmi Magyarországnak olyan tája, ahonnan nem jöttek ide diákok. Illyés Gyula padszomszédja a majdani görögkeleti püspök (sok mindent tőle tanult meg, többek között a cigarettasodrást is), előtte sváb- és zsidógyerekek ültek, osztálytársai közt egy földi is akadt, a pálfai Térmeg Sándor. A gimnáziumot jó száz évvel azelőtt a környék protestánsságának erősítésére alapította az evangélikus egyház. Feladatai közt a tanítóés papnevelés szerepelt, elsősorban az ottani nép gyermekei köréből. Ennek a szép szándéknak halavány nyomaként a tanulók közt néhány földműves eredetű a világháború éveiben is akadt, különben a környék falvaiban nem volt dicsőség a középiskola. „Az alszegen, ha valaki taníttatta a fiát, a parasztok szemében az éppúgy a szegénység vagy a züllés jele volt, akár az, ha a lányát szolgálni küldte. A jegyző, a tanító, a földbirtokos fia az gimnáziumba való, s talán a vasúti bakteré is, de egy gazdáé, aki maga is tud dolgot adni a gyermekének?"

25 Illyés Gyula szülei és nagyszülei nem paraszt módon kívántak „dolgot adni" gyermeküknek. A taníttatási szándékot erősítette, hogy a család mindkét ágában számon tartottak értelmiségit is: az anyai ágon híres prédikátorőst, az apáin Gyula bácsit, a dombóvári főjegyzőt. Dombóvárral apjának családja nyert csatát azzal, hogy a kis Illyést az akkor létesített királyi katolikus főgimnázium első osztályába irattá, a bonyhádi evangélikus környezetbe kerülés viszont a másik fél győzelme, az anyai ág kálvinista-lutheránus összeesküvése a pápista família ellen, melyben némi szerepe Gyalog István igazgatónak is lehetett, aki a szülőket ismerte. Hogy a nagyszülők között dúló vallásháború az unoka lelkét is megviselte, az az illyési életmű önéletrajzi vonulatának minden darabjából kitűnik, a Kora tavasz bonyhádi éveket idéző soraiból is. Bizonyára sokan emlékeznek még a regény olvasói közül arra a jelenetre, amikor a város feletti erdőségben álló Árpád-kori templom