Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A gimnázium

nem tartotta érdemesnek leülni vele, hogy megkérdezze: miért nem tudod te, hogy mi az ütem?

22 A bonyhádi gimnázium tantestületének a felét behívták katonának. A nyomasztó tanerőhiány, a háború miatti bizonytalanság, a rémhírek és a további behívások miatti félelem nem kedvez az oktatómunkának. A szükség törvényt bont: a tárgyakat redukált óraszámban tanítják, úgy ahogy tudják. Illyés Gyuláék osztályában decemberig Hajas Béla a magyartanár, de mivel őt tartalékos hadnagyként hadi szolgálatra rendelik, a harmincöt éve szolgáló Gyalog István lép a helyébe, aki egyébként mennyiség- és természettan szakos, de szükségből magyart és történelmet tanít, nemcsak a harmadikban, hanem további négy osztályban, igazgató létére, heti húsz órában. A latin nyelvet - melyből az első negyedévben intőt kapott - a két év alatt négyen tanítják; hasonlóan a magyart is: az ismétlődő behívások újabb módosításokat, tantárgyfelosztásokat eredményeznek. A következő évben óraadókkal igyekszenek a túlterhelést enyhíteni, félsikerrel, mert május elsejével az egyik „betegeskedésre" való hivatkozással, a másik „minden hivatkozás nélkül" hátat fordít az iskolának. A kelleténél gyakoribb tanárváltozások ellenére, viszonylag korán megmutatkozik a nyelvészkedő hajlam benne. Hadilábon áll a grammatikával, de a névtan kérdései felkeltik érdeklődését. Miről, kiktől, mikor és hogyan kapták nevüket - kutatja lázasan - a környező puszták és falvak: Varsád, ahova német szóra küldték, a Bonyháddal határos Kakasd, vagy Borjád, ahol szeretett költője A négyökrös szekeret írta. - Ráérez a népetimológiára, sejti, hogy a Varsád d-je mögött halászszerszámot, Borjád és Kakasd esetében pedig a fiatal kérődzőt, illetve a tyúkfélék hímjét rejti a történelem. De milyen állatot takar a Borjáddal összeépült Úzd „konok helyhatározói d"-je?

23 - Az utóbbinál a kisiskolás nyelvész már nem az állatokat fogja vallatóra, annál inkább sem, mert lelki szemei előtt „a hajdan volt zizok emelték fel kezüket, a kunok, illetve a besenyők »fekete«, azaz legrettegettebb törzse... Cece neve éppúgy e joggal nemigen emlegetett ősökre vall, akár azé a Szilas-Balhásé, amelynek a szomszéd Ozorán oly gúnyosan emlegetett nevében nem a bolhák lapulnak, hanem a turk-mongol Bálchasz", ahogy ezt neki később a falu nagy szülötte, Németh László édesapja tüzetesen elmagyarázta útközben ama dombocskához menet, ahol egykor a vezéri sátrak álltak.

24 Illyésnek tetszik ez a tarkaság. A múlt mozaikszerűségét nem