Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

SIMONTORNYA

SIMONTORNYA „Simontornyáig - vallotta Illyés diákkorában - akár ki se nézzen a vonatból az utazó. Különben Pesttől odáig falut jószerivel egyet sem láthatott. A parasztföldek szép csíkos szőttesei helyett a tízezerholdak nagy répa- és búzatábláinak egyszínű szőnyegein rántotta át az embert a mozdony, vagy egy-egy nyomorult majorság vakolatát vedlő cselédházai előtt. Ez is vad vidék volt: nem műveletlen, csak még ember nélküli. Nagy ritkán lehetett látni a földeken egy-egy bérest, kalap a kezében; a vonatnak is levette. A gépekkel művelt föld dús volt, buja, de melegség: lélek nélkül való. Ilyen állomások lebbentek el: Szolgaegyháza, Ferencmajor, Bogárd! A táj lapos, itt-ott fodrozódik; ez még csak a bevezető. Sáregresnél van Fejér megye határa. Még egy-két mozdonyszuszszanat és feltűnik a Mózsé-hegy, a Völgység előőrse, aztán a simontornyai vár."

1 A kisdiák Illyés imádott utazni: Simontornya - Dombóvár, Dombóvár - Bátaszék és Szekszárd - Sárbogárd között nemcsak a menetidőt ismerte, hanem az állomások és a bakterházak nevét is tudta, igaz csak később, gimnazista korában, mert ama nevezetes napon, amikor családja búcsút vett a pusztától, nem vonattal érkeztek, hanem sáros földúton közelítettek új lakóhelyük felé, melynek a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia Simon országbíró által a tatárjárás után épített vártorony a névadója. A település nevét adó várat, tornyaival együtt a 18. századi metszetek többsége idealizálja, a Sió árterének szigetébe épült erődítményt sasfészekként ábrázolja. Mérsékeltebben ugyan, de egyfajta eszményítésjelentkezik a tizenöt éves Illyés rajzán is: ő a sík terepről kinövő épületet nagyobbacska dombra ülteti. Ki tudja miért? - Talán a történelemben játszott szerepe miatt, vagy azért, mert amikor elhagyták a pusztát, a család jövője „Simontornya két templomának tornyán és az öreg vár épen maradt donzsonjának tetején ködlött".

2 Az akkor még romos vár urai között a tizennegyedik század második felében, két emberöltőn át, a gazdag Lackfiakat találjuk. Az or-