Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

RÁCEGRES - A család

„nem is a szavával, hanem inkább azzal, hogy elöl jár a munkában". A ház, melyben négytagú családjával (feleségével és két gyermekével) él, kerítés nélküli, meszelt falú téglaépület. Zsindelyes a teteje. Balra az ököristálló, előtte két kis orgonasövénnyel kerített kert, mögötte a csenderes bokrai s fái és a Simontornyára vezető út. A földes konyhából két padlós szoba nyílik. Ezek egyikében érkezik meg az újszülött 1902-ben, halottak napján, a „koronákként lobogó temetők" csendjében, este kilenc órára. Illés János és Kállay Ida vasárnap született gyermekét csütörtökön tartják keresztvíz alá ugyanabban a népi ihletésű késő barokk pálfai templomban, ahol a szülők egymásnak örök hűséget esküdtek. A templomot Apponyi György földesúr emelte a nagy francia forradalom évében. Annakelőtte a hívek lelki gondozását a simontornyai ferences barátok végezték a községben és a pusztákon is. Magától értetődő, hogy az új plébánia megalakulása után szolgálataikra a faluban tovább nem volt szükség, de Rácegresen - hagyományon alapuló jogfolytonosság alapján - a későbbiekben is ők miséztek, 1908-ig. Ebből a kettősségből - ti., hogy a puszta egyházilag Pálfához tartozott, de a vasárnapi istentiszteleteket mégsem az ottani plébános, hanem a szegénységet fogadott szerzetesek tartották - adódhatott, hogy Ilylyés Gyula gyermekkori élményeire támaszkodva a Puszták népe kéziratában még azt írja, hogy az „egyház rendje szerint simontornyai", mert a katolikus gyerekeket oda viszik keresztelni, a reformátusok, azok Dorogra kerülnek. Feltehetően akkor ébred rá tévedésére, amikor Ozorára és környékére megy készülő művéhez adatokat gyűjteni, a leírtakat a valósággal szembesíteni. Nem véletlen, hogy az egyházi hovatartozásra utaló néhány mondat már az első, 1936. évi kiadásból is kimarad. A fiú születésekor az apa harminckét éves, az anya nyolc évvel fiatalabb nála. A pálfai plébánián őrzött keresztelési anyakönyvben a 42. sorszám alatt mindkét szülő vallásaként az „rk" rövidítés (római katolikus) olvasható. A reformátusnak született anya a házasságkötés előtt - a férj szüleinek kívánságára - áttért a katolikus hitre, amit a későbbiekben sem bigottan vallásos anyósának, sem önmagának megbocsátani nem tudott. Az újszülött a keresztségben a Dombóvárott élő gyermektelen megyei főjegyző nagybácsi kívánságára a cselédházak táján szokatlan, ritka, s emiatt bizonyos előkelőséget kölcsönző Gyula nevet kapta. (Játszótársai között is csak alig akad egy-egy Illés, Sán-