Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
RÁCEGRES - Parancsolók és szolgák
A hierarchikusan felépített irányítás csúcsán - a földesúr alatt közvetlen - az intéző áll. A kasznár a tiszttartónál alacsonyabb, a cselédekre és summásokra felügyelő ispánnál magasabb rang. A kulcsár a magtárak és raktárak őre. A cselédekkel közvetlen érintkezésben az ún. gazdák (béres-, csirás-, juhász-, major- és pusztagazda) állnak. Nekik hatalmukért naponta meg kell küzdeni. Emiatt gorombák, vagy gorombának mutatják magukat néha még akkor is, hajót cselekszenek, ha elnézőek. Élni ők sem élnek jobban, mint akiknek parancsolnak. Cselédházakban laknak, legfeljebb annyi a kiváltságuk, hogy szobáikhoz külön konyhát kapnak. A pusztán a legridegebb kasztszellem uralkodik. „A kulcsár fiából előbb-utóbb kulcsár vagy azzal egyenrangú valaki lett; a pusztagazda fia, ha átment a kisbéres, gyalogbéres, szekeres béres rangsoron, öregségére bizonyos, hogy gazda lett. De akit gyalogbéresnek szegődtettek, az és annak minden ivadéka, ha nem vetődött tova, vagyis ha a pusztán még az is kapott helyet, magvaszakadtáig gyalogbéres maradt." 7 Még az is ritka eset, hogy a béresek közül valaki kocsissá lépett elő. Csodaszámba ment, ha egy szekeres béres az első bérességig vitte. A pusztai emberek tekintélytisztelők. Semmi sem áll távolabb tőlük, mint a büszke rátartiság. Az bizonyos, hogy ami jót és szépet szolgáról el lehet mondani, az mind ráillik a puszták népére, amely nyelvben, szokásban, arcvonásban szinte hibátlanul őrzi valamilyen fajta ősakaratát. Nem házasodnak össze más népekkel, még falusiakkal sem, főleg azért, mert a szomszéd falubeliek sem nagyon hajlandók velük egybekelni. Igénytelen nép és engedelmes. Ha jobban szemügyre vesszük a szegődményesi okiratokat, ezekben jobbára csak kötelezettségeket és tiltásokat találunk, jogokról nem esik bennük szó. Barkóczi József rácegresi béres „szegődségi" levelének első oldalán „házi törvények" címmel a következő 15 pont olvasható: „1-ször. A cseléd kifogás nélkül a tisztnek vagy helyettesének engedelmeskedni tartozik. 2- szor. Cselédnek a majorból távozni - sem időben, sem ünnep, sem vasárnapon - engedelem nélkül nem szabad. 3- szor. Dolgozni a szükséghez képest köteles minden időben, tekintet és észrevétel nélkül, még vasárnap is. 4- szer. Átveendő ökrei és szerszámairól mindenki felelős, azért a szándékos vagy hanyagságból eredő károkat megtéríteni köteles.
