Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

PÁRIZS ELŐTT ÉS UTÁN - A Cecei füzet

azt a pontot, ahol mondandójának lényege helyet kap. - Hogyan? Dialektikusan. - Az alkotó konkrét személyként azonosul ugyan az alkotás létrehozására fordítandó tevékenység elvont fogalmával, a munkával, de nem személytelenedik el, mert a metamorfózis kétirányú, az absztrakt fogalom is őbenne ölt testet, ezáltal szebb és nagyobb - ahogy a versben fogalmazza -, „mint minden hatalom". A méltatott sorok, filozófiai mélységük miatt, érett fővel is újrafogalmazódnak más-más látószögben, szebbnél szebb tételekben, hitvallásszerű en: Testem e nép, e táj Nem lehet szólnom, cselekednem, néma vagyok és tehetetlen, tetteim letörnek kezemről, amig e szép anyag, amelyből formáltattam és teremtettem, talpra nem áll, hogy felnövesszen. (Dülő-út) A Dűlő út a két világháború között íródott, a harmincas évek végén. Hosszú még az út Párizsig, de a Cecei füzet is jelzi, készül már valami: Megyek, mert mi itt van, az mind mind hamis, A fák, a fény, a napsugár maga is. (Megyek)

13 1921-ben érettségizik, majd beiratkozik a pesti egyetem magyarfrancia szakára. Itthoni tanulmányait megszakítja, mert 1922 decemberében emigrálni kényszerül.

14 Párizsba szóló ajánlólevelet visz magával Csók Istvántól, néhány verset meg a sok-sok élményt a pusztáról. Ha odakint a hazáról kezd beszélni, előbb-utóbb a „szűkebb pátriára", azon belül a pusztára lukad ki, onnan „a konyhán át egy kétablakos szobára", amelynek küszöbét első ízben átmászta. Öntudatlanul is jólesik neki az ősi pillanatot ízlelgetni, midőn a „ház és haza" fogalma egy dolgot jelentett.