Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
PÁRIZS ELŐTT ÉS UTÁN - Az avantgárd sodrásában - Szembesülés a magyar valósággal
Az avantgárd sodrásában Illyés Gyula már Párizs előtt megismerkedett a modern költői irányzatokkal. Palazzeschi futurista Kii, kii, kli/klö, klö, /c/ö-jét nem szerette, mert számára a vers „nemcsak az elduguló forrást érzékeltette: egy nemzedék elduguló torkát is". 15 A múlt mindenestül való elvetésében is groteszkül hatottak rá az önszennyező képek. Az Egy rongy van, egy rongy van a szívem helyén kezdetű szürrealista slágert unokatestvéreivel együtt énekelte ugyan, de amíg azok a lelküket adták a silány vásári giccsbe, az ő gondolatai a forrásnál jártak, Georg Grosznál, aki az emberi agy tekervényei helyébe annak szándékával rajzolt mosogatórongyot, „hogy látszódjék rajta: nemrég még eleven volt". Istenigazából Kassák avantgárd versei érintették meg közvetlenségük, könnyedségük és humoruk miatt, talán azért is, mert „Kassák fegyelmezetten is erőszakos közösségi érzése jellegzetesen hazai, magyarföldi volt, honi proletártalaj táplálta". 16 A világ szellemi fővárosában Jean Cocteau és a dadaista Tristan Tzara voltak rá hatással. Ez utóbbi révén ismerte meg a szürrealista Bretont, Crevelt, Aragont és Éluard-t, akinek írásait szorgalmasan fordította és jelentette meg bécsi, párizsi és az egyesült államokbeli magyar újságokban, folyóiratokban. Jóllehet Illyés közvetlenebbül élte át az avantgárdot, mint a magyar költők közül bárki, művészi fejlődésében mégsem hagyott annyira nyomot, mint például Szabó Lőrinc vagy József Attila esetében. Izgalmas és érdekes volt számára a dadaizmus, a szürrealizmus, maga is az avantgárd sodrásában vált költővé, de mivel mértéktartó volt, nem ejtette rabul a nihilizmus, és - fiatalkori versei tanúsítják nem vállalkozott az értelem végleges száműzetésére sem. A dadaisták az értelmet, a rendet és a művészetet is tagadták. A szürrealisták révén nyert polgárjogot a tudatalatti, az álom, a félálom és a sejtés a legkülönbözőbb művészeti ágakban. Illyés, bár a dadaizmus és a szürrealizmus minden árnyalatát megismerte, végül is Éluard-nak a józan ész eszméiben kiteljesedő modernizmusát érezte magához legközelebb állónak. Szembesülés a magyar valósággal „Öt éve voltam távol Magyarországtól, de az iskola szűkebb hazámtól, szülőföldem környékéről már csaknem tíz éve elszakított. Ez alatt az idő alatt én évről évre tündöklőbb városokat, műveltebb