Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

PÁRIZS ELŐTT ÉS UTÁN - A Cecei füzet

hogy terjedelmét nézve is ez a legtekintélyesebb, a keresztségben a Cecei füzet nevet kapta, utólag a versfüzér. A Kegyelem! címűből már bemutattunk három strófát a két Adyrajongó dombóvári tanár fegyelmije kapcsán, az első nyomtatásban megjelentből is idéztünk néhány sort, most nézzünk egy „abszolút" én-verset belőle Ady visszhangjaként, Illyés stílusában: Ha napsugár táncol a mezőkön végig Ha madárdal kacag fel a magas égig, Nekem szól ez minden. Ha megfogan őszkor az ősnagy anyaföld És tavaszkor a határ élet bujazöld Én értem van minden. Ha végig száguld a nagy vas szörny a réten Ha gépmadár libeg át a magas légen Általam van minden. Ha víg ének csendül a munkás lány ajkán, Ha örömdal zendül hegedűn vagy hárfán Énnekem van minden. De ha vihar bőg a vészes Óceánon, És az elment hajót már hiába várom: Ellenem van minden. Mert én vagyok a munka; vagyok az áldás: Ha akarom: élet, ha akarom: romlás, De én vagyok minden. Én vagyok: a jelen; akarat a karom Nagyobb és szebb vagyok mint minden hatalom. Én vagyok minden.