Vadas Ferenc: Puszták - nevek – emberek (Szekszárd, 1982)

KASTÉLYOK 1945-ben Tolnában 108 községet és 422 pusztát, ma jort, települést tartottak nyilván. Kastélyokból annyit hogy testvériesen elosztva egy-egy mindegyik községnek juthatott volna. Voltak kastélyok "hatalmas , gyönyörű park közepén, teniszpályával, mesterséges tóval, gyümölcsössel és fejedelmi allékai és mindezek körül remekbe kovácsolt magas vaskerítéssel, sőt körülötte kegyeletes emlékként várárokszerű pocsolyával", de nem mindegyik kastély pompázott ennyire, hiszen a népnyelv az udvarházakat és a megszokottól nagyságban vagy megjelenésben eltérő olyan épületeket is kastélynak nevezi, amelyekben az uradalom gazdatisztjei, intézői laktak. Kastélynak hívják az Ybl Miklós tervei szerint renovált műemlék hőgyészi barokk kastélyt meg a bikácsi ÁFÉSZ-bolt épületét is, amely korábban bikaistálló volt a hódoltság idején meg - legalábbis a néphit szerint igazhitű mohamedánok imádták Allahot benne. A tulajdonosi névjegyzékekben rangos főúri családok, hercegek, grófok szerepelnek: Apponyiak, Esterházy ak, Festeticsek, Széchenyiek, de a történelmi nevek mel lett sokan mások, közöttük a magyar finánctőke vezető képviselőjeként ismert Kornfeld család is. /Iregszemcse egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal díszített klasszicista kastélyuk, amelyet a Viczayaktól vásárolta 1820 körül épült. /Apponyi Sándor gróf a diplomáciai pályát cserélte fel Lengyellel, ahol bibliofiliával, tö ténelmi ós régészeti tanulmányokkal foglalkozott. Értékes gyűjteményét a szekszárdi múzeumnak, sok ritkaságot is tartalmazó könyvtárát - nemes gesztussal - az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta. Eklektikusán át-