Vadas Ferenc: Puszták - nevek – emberek (Szekszárd, 1982)

pitett kastélya az egyik legszebb műemléképület. A társadalmi korlátok közül kitörni, nemzetben gonolkodni a kastélylakók közül csak a legnagyobbaknak si:erült. Bezerédj István reformkori politikus ezen kevesek :özé tartozik. Ő az első földesúr, aki 1836-ban örökváltság szer:ődést köt jobbágyaival, ós az elsők egyike, aki önkén:es adófizetést vállal. Emlékét az útszéli eperfák /szelerfák/ is őrzik, melyek ültetését a selyemhernyótenyész:és fellendítése érdekében szorgalmazta. Hídjapuszta, ihol eltemették, azóta község, és szederfáiról Szedresíek hívják. Bezerédj Istvánt az országos politikába "az első nagyar népgazda" vezette be. Gyulai Pál illette ezzel a kitüntető címmel Csapó Dánielt, aki nemcsak a külhoíi gazdálkodás hazai propagálására vállalkozott, hanem uéldát is mutatott: birtokát mintagazdasággá fejlesztette, méhészkedett, dohánytermesztéssel, juhászatának nemesítésével és a futóhomok fásításával ért el sikereket. \ tengelici Csapó-kastély most raktár, állaga romlik, a park gondozatlan, a kápolna romos. Noha Csapó Dániel nevét Szekszárd-Palánkon mezőgazdasági szakközépiskola viseli, de azért a műemléképületek is jobb sorsra érdemesek. A bonyhádi Perczel család tagjai is jelentős közéleti és történelmi szerepre vállalkoztak. Perczel Mór Világos után emigrált, s ezzel elkerülte a bitót, Perczel Béla viszont koncentrációs táborban végezte, mert a "Hűséggel a hazáért" egyik szervezője volt. A 48-as tábornok nevelője, Vörösmarty Mihály éveket tölt Börzsönyben. Börzsöny, a művelt barátok, a történelmi emlékhelyek és Perczel Etelka iránt érzett sze-