Vadas Ferenc: Puszták - nevek – emberek (Szekszárd, 1982)

FÖLDEK A pusztához tartozó földeket mérnöki gondossággá] tagolják: â-é*gyes

. kettes

, négyes ; hidvéqi 600-as

, 1200-as ; akol előtti

, akol mögötti táblák

. Ezek a nevelhivatalosak és színtelenek, meg nem is teremnek olyan gazdagon, mint falvaink körül. Nincs itt szükség annyi tájékozódási, eligazodás! pontra, mint a nadrágszíjparcellák között, hiszen a táblák nagyok, s ameddig szem ellát, minden az uradalomé: az ökör, az ökörkút meg az ökörúti csapás, sőt maga az ember is, aki a jószágot tereli. A népi nevek jóval színesebbek. A pusztai ember találékonysága, bölcsessége nyilvánul meg abban, hogy a jól termő V-ös táblát Aranyvőgy-nek, a pásztorok kedvelt gyülekezőhelyét pedig Bé't lehem-nek hívja. Erdőt keresztel el a juhászbojtár azzal, hogy gatyáját szárítja /

Gatya-remész : Gatya-erdő/

, a nyakukon kolomppal ingoványba vesző ökrök emléke száz év után is ott él 8 Harangos-Kut-Dan; Ci

gánykutnak hívják a tavacska ahonnét a cigányok a vizet hordják. Paphordó az út mely Isten szolgáját szállítják. A kutak többsége gémes. Ostorukon abroncsos vödör lóg, melyet szomjas ajkak is koptatnak. A kiskút forrás a kövér kutnak kánikulában is bő vize van, a kávás kut akat korlát övezi. Az m4r kevésbé ismert, hogy a fonott rendszerint vesszőből font káva az c

serény /

Cserény-kut Az artézi kutakat fúrják, a kézi nyomásra működő szivattyú a lütyü

, a vlzhuzató pedig a vizet kiemelő szivattyús szerkezet. A birka-, bihal-, borg

yu- csira- és csorda kutakból mindenki ihatott, a büdös kutak-at viszont kerülni kellett, mert azok vize romlott. A kutakban békák laktak, beszélték, hogy szörnye-