Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)
A TENGELICI CSAPÓ-KÚRIA A XIX. SZÁZADBAN - A kúria építése 1819-20 között
végében, a hossztengelyre szimmetrikusan elhelyezett árnyékszék-blokk, meghagyva középen a bejáratot. Ezzel a megoldással a tervező megnövelte a nyugati sarokszoba alapterületét, és módosította a déli oldalhomlokzaton a vakablakok elhelyezését is. A II. számú tervrajzon két ablak által közrefogott három vakablak van, ezen a nyugati sarokszoba egyenletesebb megvilágítása érdekében az ablak a szobafal közepére került. Ez a módosítás nem változtatta meg a déli homlokzat külső egységét. Hiányzik erről a rajzról a főbejárati ajtót közrefogó két vakablak és a lépcső is. A IV. számú földszinti alaprajz felmérési rajzként az 1895-ös átépítés során készülhetett; az épület átépítés előtti állapotát tükrözi, a rajzoló méterben adja meg a legfontosabb külső és belső alaprajzi méreteket. Az északi szárny végében kialakított WC-blokk megegyezik a III. számú tervrajzon feltüntetettel. Az ettől való eltéréseket az alábbiakban összegezhetjük: az északi homlokzatra két vakablak került, ezáltal harmonikusabb, a déli fal szimmetriájához igazodó, befejezett külsőt kapott; a keleti oldalon a sarokban lévő padlásfeljárót megszüntették, így ebből és a mellette lévő spájzból egy nagyobb szobát alakítottak ki, melynek egyik bejárata a folyosóról, a másik pedig - az egymásba nyíló szobák ajtajainak tengelyére illeszkedve - a cabinetből nyílott; nagyobbodott valamelyest a délnyugati sarokban lévő WC és a mellette lévő szoba előterének mérete is. A III-as és IV-es számú alaprajz összevetése azt igazolja, hogy 1820-ban, a klaszszicista kúria megépítése során, a III-as számú tervrajzot vették figyelembe. Nehéz eldönteni, hogy a felmérési rajzon feltüntetett módosításokra mikor került sor. Az építés és a jelentősebb változtatásokkal járó átépítés között eltelt háromnegyed évszázadból csupán néhány adatunk van, mely az épülettel kapcsolatos. 1853-ból való az a levélnehezék, melynek előlapján a kúria mindmáig egyetlen külső ábrázolása látható. 10 A fába vésett dombormű elején „TENGELICZ", hátoldalán „TERÉZVÁRI EMLÉK CSAPÓ IDÁNAK 1853 F. I." felirat olvasható. Szembetűnő, hogy az ábrázolás az apró részletek megfigyelése és bemutatása mellett nagy pontatlanságokat tartalmaz. Legszembeötlőbb, hogy a nyugati főhomlokzat felől ábrázolt épületet 4-4 tengelyesre faragja az ötös tagolás helyett. Alul kőlábazat húzódik, a sarkokat armírozás díszíti. A mindkét szárnyon feltüntetett alagsori ablakok felett (a tervrajz szerint csak a déli szárnyon voltak) húzódik, mindenféle vízszintes hangsúly nélkül, a kétszárnyú ablakok sora. Hangsúlyos azonban a tető és a felmenő falak találkozásánál kialakított főpárkány, amely körbefut az épületen. A kétoldalt lekontyolt, helyenként szellőzővel ellátott fazsindelyes tető gerincén villámhárító fut, melyet az északi falon a félig földbe süllyesztett pinceajtó és a folyosóra vezető földszinti ajtó között vezettek a földbe. A középen előreugró, háromszög-oromzatú kocsifelhajtó sarokpillérek által közrefogott nyílásai hangsúlyos kőkeretet kaptak, hiányzik azonban a pillérek által közrefogott két oszlop. Két oldalról kerítéssel és épületekkel határolt előtérben félkörívben kialakított kövezett út vezet a felhajtó alá, ahonnan már kettős elágazással folytatódik az udvar és az egyik kapu irányába. Középen faragott kövekből hengeres formára kirakott kút áll, melyet szintén félkörívben gömbkoronás fák szegélyeznek.
