Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

A kúria átépítése a XIX. század végén

A már említett pontatlanságokon túlmenően feltűnő, hogy a III-as és IV. számú tervrajzokon egyaránt meglévő északi WC-blokkot nem találjuk a faragványon. Még Csapó Ida halála előtt (1856) készült az a rajz, melynek felirata: „Kis Ida ö ex tengelici kertjének térképe"." Ezen a kúria alaprajza is látható, az északi falon az árnyékszékjellegzetes kiszögellésével. Az északi fal ilyen formára történő kialakítását és egyben a III. számú alaprajz megvalósítását igazolja egy másik, korban már nehezen behatárolható, ugyancsak kertépítéssel kapcsolatos rajz, ahol ismét feltüntették az épület előbbiekkel egybevágó alaprajzát.

12 Végezetül még egy adat az átépítés előtti időszakból. Csapó Ida 1856 őszén elhunyt. A decemberben felvett hagyatéki leltárban az egyes sorszám alatt a következő áll:

13 „Kastél sz. alatt 20 öl hoszu 8 öl széles, téglából és malterból építve az épület also része pinczékből és szobákból áll, az épület fedele ál fekvő székre fa zsindel tetővel ellátva, a zsindel fedélt vörös firnaiszal befestve, 5 szoba parketirozva és kifestve van - számítva az asztalos lakatos ablakos és festői munkát vont öle egyenként 882 pft, összesen 17640 ft. " A kastélyt téglakerítés vette körül. A gazdasághoz tartozott egy nádfedeles, vert falú baromfíól, tégla- és vályogfalú fazsindelyes galambház, téglából készített magtárépület kukoricagóréval. A két mosóház egyike mellett is volt baromfíól. A sertésól egy része rakott falból volt, másik része tölgyfa oszlopokon állt, körüldeszkázva, nádfedéllel, deszkakerítéssel. A két jégvermet náddal fedték. A 31 öl hosszú méhest téglából és vályogból rakták, nádfedéllel borították. A kertészháznak vikli padlása, zsindely teteje volt, külön kerítéssel és két kapuval. Hozzá tartozott egy istálló és egy kamra is. A téglából rakott „Gyarapitto üvegház" 4 öl hosszú, 1 öl széles, a kis üvegház 7 öl hosszú és 2 öl széles, a narancsüvegház 10 öl hosszú és 3 öl széles volt. A baracktenyésztőház közelében lehetett a kétcsöves téglával kirakott szivárványos kút. A gazdasági épületek sorába tartozott még a szerszámkamra, lóistálló, malomház, korcsmaház, hajdúház, béreslak, öreg béreslak, tiszti lak, számadóház, kocsisistálló, birkaistálló, kovácsműhely, selymesbirka-istálló, ököristálló, tehénistálló, szekérfészer, meddőistálló és két szénáspajta. A birtokot 84 2/4 hold szántóföld, 2401/12 hold rét és kert, 5 hold szőlő, 511 1/4 hold legelő alkotta. AIV. sz. alaprajzon látható kisebb átalakítás datálására van némi fogódzónk. Kicsi a valószínűsége annak, hogy 1856-ig (Csapó Ida haláláig) bármiféle módosítás történt volna. Ennek két oka van, az egyik, hogy Ida, az egyetlen örökös, alig tartózkodott tengelici otthonában, a másik pedig az édesapja iránt érzett határtalan tisztelet, a halott emléke iránti kegyelet, amit Ida saját végrendeletében is megerősít: „Tengelici lakásomba mindent úgyhagyni kérem, a mint van... " 1856 után az örökösök között évekig elhúzódó per sem tette lehetővé az építkezést, úgy vélem, hogy erre legkorábban a hetvenes éveket követően kerülhetett sor. A KÚRIA ÁTÉPÍTÉSE A XIX. SZÁZAD VÉGÉN A kúriát Csapó Vilmos királyi kamarás 1895-ben átépíttette. A munkával Fellner Sándort bízta meg, aki az átalakításra több tervváltozatot készített. Ezek az elképzelések a régi épület egészét érintették. A földszintes, saroktornyokkal díszített vál-