Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

A TENGELICI CSAPÓ-KÚRIA A XIX. SZÁZADBAN - A kúria építése 1819-20 között

A tengelici Csapó-kúria a XIX. században A KÚRIA ÉPÍTÉSE 1819-20 KÖZÖTT Csapó Dánielnek, Tolna vármegye reformkori alispánjának politikai-közéleti, valamint tudományos munkássága közismert.

1 Kevésbé ismert művészpártoló tevékenysége: a köztudatban csupán a szekszárdi klasszicista vármegyeháza építésének legfőbb támogatójaként tartják számon. Csapó Dániel és Pollack Mihály régebbi keletű kapcsolatára Zádor Anna hívta fel először a figyelmet az előkerült Pollack-levelek alapján.

2 E korai Hevelekből derült fény arra az építkezésre, amely Csapó Dániel megbízásából Pollack tervei alapján Tengelicen folyt 1819 és 1920-ban. A méreteiben szerény, Pollack oeuvrjében kevésbé jelentős munka a szekszárdi vármegyeháza építési előzményének tekinthető, elsősorban azért, mert a vármegyeháza építési ügyeinek legfőbb intézője is Csapó Dániel. A tengelici Csapó-kúria a maga nemében egyedülálló azért, mert a megye területén feltehetően a legkorábbi ilyen jellegű klasszicista alkotás, Pollack Mihály első pontosan datálható tolnai épülete, meg azért is, mert az építkezés történetéből pontos ismereteket kapunk a korabeli munkaszervezésről, a helyi és környékbeli, valamint a pesti mesterek közreműködéséről, az építkezéshez szükséges anyagok beszerzéséről. A Csapó Dániel és Pollack Mihály kapcsolatára utaló első adatot az építész 1807. június 2-án írott leveléből ismerjük.

3 A levél meg nem nevezett címzettjét tartalma és a pénztárkönyvben foglaltak alapján könnyen azonosíthatjuk Csapó Dániellel. A Csapó-család tagjai a gazdálkodásról pénztárkönyvet vezettek, melyben pontosan feltüntették a különböző bevételeket és kiadásokat, megnevezve a napot és az „eseményt". Az első pénztárkönyv „Diárium" felirattal az 1777-1781 közötti időszakot foglalja magába. Két kéz írását különíthetjük el. 1778. január 6-tól vezeti új személy a latin nyelvű naplót, 26 évvel később Csapó Dániel folytatja a pénztárkönyvek vezetését. Az első 1807-1812-ig tart, melyben az első esztendő eseményei németül, ettől kezdve pedig - néhány német nyelvű bejegyzéstől eltekintve - magyar nyelven íródnak. A második könyv 1813—1820-ig, a harmadik pedig 1821—1832-ig terjedő időszak kiadásait és bevételeit tartalmazza. A levelek, pénztárkönyvek és előkerült alaprajzok segítségével pontosan nyomon követhetjük Pollack és Csapó kapcsolatát, a kúria építését, berendezését és a családi festmények készítését.

4 Az 1807. június 2-án íródott levélben Pollack Csapó Dánielt két kút vásárlásával bízza meg, és kéri, hogy „minden további nélkül jelezze az összeget és rendelkezzék vele". (Csapó pénztárkönyve, augusztus 16-i dátummal, már a pénz megérkezését jelzi.) A levél utóiratában lovak vásárlását is kéri, melyet Csapó szívesen teljesít: sógorától, Gindly Antaltól vesz két pejkót építész barátjának.