Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)
A TENGELICI CSAPÓ-KÚRIA A XIX. SZÁZADBAN - A kúria építése 1819-20 között
A vásárlásokra szóló megbízások a következő évben is folytatódnak. Csapó Dániel 1808 márciusában Pesten lóvásárlásra újabb összeget kap, de mivel az üzlet valamilyen oknál fogva füstbe ment, Csapó, a kisebb összeggel megtoldott summát júniusban visszaküldi. A lovakhoz kiválóan értő, vidéken élő barát részére, szolgálataiért cserébe, Pollack Mihály - amint ez az 1809-ben íródott levélből is kitűnik - kályhákat vásárol, nemcsak a Csapó családnak, hanem a rokonságnak is. A pénztárkönyvekben 1810-től 1819-ig nem találunk Pollackra vonatkozó adatokat. Ez a tény nagyjából egybevág a levelezés megszakadásával. Az újabb levél 1817-ben íródik, benne a szokásos vásárlásokról van szó. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állítjuk, hogy a kérdéses időszakban szünetel a levelezés, csupán azt feltételezzük, hogy ritkul a levélváltás, az építész rendkívül megnőtt elfoglaltsága miatt valószínűleg kissé lazul az eddigi szorosabb kapcsolat, hiszen Csapó Dániel a közbeeső időszakban is foglalkoztatja a Pollack köréhez tartozó mestereket. Csapó Dániel pesti telkét 1811 áprilisában 36 ezer forintért eladja Gömöry Károly patikusnak, aki 10 000 forint foglalót ad. 5 Júniusban Gömöry újabb részletet fizet, majd a telek adás-vétele augusztus 19-én zárul; ekkor fizeti ki Gömöry a vételár utolsó részletét a kamatokkal együtt. Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy a Pollack Mihály első levelében említett tervek, amelyeknek megrendelője Csapó Dániel volt, erre a telekre készültek, de megvalósításuk ismeretlen okok miatt elmaradt. A pesti telken egy évvel később Gömöry Pollack tervei alapján megkezdi a „Szentlélek" nevű patika építését. 6 Csapó tengelici lakhelyéről - ebből az időszakból - nincsenek pontos ismereteink. A könyvek adatai sem utalnak arra, hogy ekkor vagy az ezt megelőző években építkezések folytak volna Tengelicen. Valószínű azonban, hogy egy már korábban meglévő épület belső felújításával függ össze az a bejegyzés, amely arról tudósít, hogy Boros Ferenc szekszárdi festőnek 4 szoba kifestéséért 1811 októberében jelentősebb összeget fizetett ki. A tengelici gazdaság területén 1811-ben téglafészert, kertész- és kovácsházat nádaztak; ököristálló, cselédház és pajta építéséért fizettek. 1812-ben tehénistállók és birkafészer építésére kerül sor. 7 1813-ban a malom, a csárda és a lóistálló munkálatai folytak. 1814 márciusában „Katheder Acs Mester Urnák a'Kukorica Goré munkája fejébe"Csapó 1000 forintot ad; 1815. július 7-én ismét a kukorica góré alsó padlásának készítéséért pesti ácsoknak 105 forintot június 11-én Fallmayer András pesti pallérnak pontosan meg nem nevezett munkáért 50 forintot adott. Még ez év november 22-én Kathedernek a kukorica góréért a már „öszvessen fizetett 1200f-kon kívül" újabb 1000 forintot fizetett. Az utolsó kifizetés - mely feltehetően e munkák befejezését jelzi - 1816. június 7-én történt, amikor még 232 forintot adott Kathedernek („...kereseti eránt öszve számoztam és ki elégítettem."). Tanulságos az építkezésekre áldozott összegek vizsgálata. A legkorábbi kigyűjtés 1814-ből való. Csapó ekkor 1385 forint 29 xr-t fordított erre a célra, 1915-ben 5248 forintot; 1818-ban az előző összeg 4600 forint 15 xr-ra csökken, a következő esztendőben viszont a duplájára nő: megkezdődik a kúria építése. Csapó Dánielt már régebb idő óta foglalkoztatja egy új kúria építésének gondolata. Döntésének meghozatalát - az anyagiak mellett - a helykiválasztással kapcso-
