Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

mivel jól végezte a dolgát, a biró úr „eő kegyelmének" 2 icce bort adott. Egy icce (8 deci) bor 6 pénzbe került. Ugylátszik olcsó volt az ital, Gergő diák meg bírta a bort. * „Die 1 Maii. Adtam kik az város háza elejibe leveles ágot vagy is fát ástak fel . 10 p." A várost rendezték, amikor a városháza elé fákat ültettek. A napszám elég alacsony volt. * „Die 3 Maii. item. Az Iskolára Ablakokért ... 60 p." Az iskolát felekezeti létére a is a város tartotta fenn. * „Die 6 Maii. Fodor Mihály Biró Uram számadásakor Rizskásáért Sáfrányért Szerecsen Dió Virágért, szekfüért 45 p. Item ólaiért, Borsért, Malacért, Tyukfiért 62 */i p. Item káposztáért, Polkáért, Galambfiókért 1 frt. 60 p. Item 4 kenyérért Sémiéért Eceté r Túróért 98 p.' Eleget ettek, szerették a „Tyukfi" — kakas — hust, nem vetették meg a pulykát a malacot sem és a levesbe ugylátszik sáfrány mellett „Galambfiókot" is főztek. Más alkalommal „Tyukasszonyt" fogyasztottak. * „Die 12 Maii. Fizettem Pintér Jánosnak 13 Akó Uj Hordóért négy forintot hetven pénzt 4 frt. 70 p.' 6—7 hektóliternek megfelelő hordó árát jelezte a kiadás. A városnak szőleje, pincéje és így bizonyára jó bora is volt. Kellett is, mert akkor — amint az egyes tételek mutatják — a város számlájára történtek az áldomások. Nem volt drága a hordó, a körüllevő nagy erdőségek győzték tölgyfával a kádárokat.