Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Északi oldalon: Per Illvstrls DoMinl PInCzés proVIsoratV Vigente faVste finita fVIt. — A kiváló Pinczés úr bírósága alatt szerencsésen befejeztetett. A Remete kápolnára vonatkozóan Mehrwerth Ignácz főjegyző a következőket említi meg : „Van a város nyugoti végén a szőlőhegyek között egy kápolna, ahol hajdan remete lakás volt ; és ahol meg nem határozható idő óta szerény kis kápolnácska volt, ahova t A pestisjárvány megszűnte emlékére a város által építtetett Remetekápolna. a katolikus hívek a Remetét látogatni még közel vidékből is jártak. Ezen kis kápolnácska 1750 körül leroskadni indulván, a város helyette ehhez mintegy 20 ölnyire új kápolnának építéséért esedezett az akkori esztergomi érsekségnél, melyhez azon időben Szegszárd egyházilag tartozott. Meg is adta az építési engedélyt az akkori Érsek helynök Szt. Uonay József, aki akkor egyszersmind nagyszombati plebánus volt, 1758-ikévi ápr. hó 29-én kibocsájtott diplomájával.