Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A kápolna paplakkal együtt gyönyörű regényes helyen szőlő és gyümölcsfáktól környezve fekszik és igen jó vizzel bővelkedő csatorna közelében. E hely a vidékieknek is kedves búcsújáró helyül szolgál és nyáron által, különösen pedig szombati napokon igen látogatott, ahol is évenkint September 8-án nagy és kisasszony napján, a boldogságos szűz tiszteletére búcsúk tartatni szoktak." Valóban ősi időktől kezdve búcsújáróhely volt a Remete kápolna és ma is az. Kedves szokást vettek fel a helybeli gimnázium rom. kat. tanulói is, akik minden évben érettségi előtt a Remete kápolnában misét hallgatnak. A Remete kápolna a körülötte lévő szőlőhegyekkel. A kápolna építési idejét illetően Mehrwerth Ignác főjegyző állítása és a plébánia iratában lévő adat közt ellentét van. A plébániai irat ugyanis azt említi, hogy Trautsohn kardinális alatt épült a kápolna. Viszont — Mehrwerth Ignác volt főjegyző közléséből ítélve —- akkor, amikor a kápolna építésére az engedélyt az esztergomi érseki helynök, Szt. Ilonay József az 1758-ik évi április hó 29-én kelt diplomájával megadta, Trautsohn apát már nem élt, hanem Rodt Ferenc Konrád constanzi bibornok-püspök volt a szekszárdi apát. Bizonyára az történt, hogy a város a kápolnát már az engedélyezés előtt felépíttette.