Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Az egymás iránti bizalmatlanság, a közjót szolgálni akarók minden áron való elgáncsolása ütötte fel a tanyáját az emberek lelkében. Hiányzott az egyet, a haza megmentését célzó összefogás. Mint az oldott kéve, széthullott a nemzet. A mohácsi ütközetben hősi halált halt János szekszárdi apátot 1527-ben György apát követte, azonban 1528-ban már ő sem szerepelt, mert a Szent Benedek Rend szekszárdi szerzetháza megszűnt, tagjai szétszóródtak, az apátság birtokai pedig mások prédáivá váltak. Az apátsághoz szorosan hozzánőtt város sem maradt kivétel az általános alól és szintén pusztulásra jutott. Lakói részben a csatatéren vesztek el, részben a későbbi harcok áldozataivá lettek. Közülök sokat a törökök rabságba hurcoltak, mások — birtokaikat elhagyva — elmenekültek. Csak romok jelezték az apátság által megalapozott szekszárdi polgárias életet és magasfokra emelt kultúrát. Bár IL Szulejman török császár már 1532-ben Kászon béget rendelte ki Szekszárdra és melléje állandó török őrséget is adott, mégis az 1541-ik évben került a város végleg a törökök kezére. Egy török közigazgatási kerület (szandsák) székhelyévé tették. A szekszárdi várat Oszmán és Rusztem pasák foglalták el. A várost körülvevő dombokon helyezték el az ágyúikat és így bombázták a várat, amely erre megadta magát. Az apátság meg- és ittmaradt jobbágyai iparkodtak a török hódoltság alatt érdekeiket védelmezni. E célból önként vetették alá magukat a szigetvári kapitánynak. Ezzel előállott azután az a helyzet, hogy Szekszárd megmaradt kevés számú lakói a töröknek és Szigetvárnak is adóztak. Az 1560-ik évben a várost újabb súlyos megpróbáltatás érte, Horváth Márk szigetvári kapitány ostrom alá vette, felgyújtotta és elpusztította. Később, 1598-ban éjjel a hajdúk* támadták meg Szekszárdot, szintén felgyújtották és kardélre hánytak mindenkit, akit csak értek. * A török katonasággal délről felhúzódott bosnyákok voltak és annak irreguláris részét képezték.