Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Borzsák Endre halála után, 1909-től 1924-ig Göde Lajos állt a református parochia élén. A reformátusok egyházi életében jelentős nap volt az 1885-ik évi október hó 31-ike, amikor a „szegzárdi evang. reformált egyház" újonnan átalakított templomának százados és felszentelési ünnepélyét tartották. Az ünnepségre Szász Károly püspök is Szekszárdra érkezett és megjelenésével az ünnep jelentőségét nagyban emelte. * Az 1856-ik év körül alakult meg a szekszárdi zsidó hitközség. Kevés tagból álló, kicsiny gyülekezet volt kezdetben, imaházuk a Bezerédj István-utca 24. szám alatt állt. Első rabbijukat Ungár Simonnak hívták. A hívek áldozatkészségéből — a múzeum átellenében — mórstílü imaházat építtettek, amelynek szószékéről — a hitközség határozata értelmében — csak magyar szónak szabad hangzania. * * A szekszárdi evangélikus egyházközség története az 1906-ik évvel kezdődik. Addig a gyülekezet területe szervezetien „szórványterület" volt. . •. Az 1906-ik évtől az 1908-ik évig a kistormási lelkész járt Szekszárdra, végezte a vallástanítást és tartotta az isteni tiszteleteket. : Az 1908-ik évben a püspök Németh Gyula lelkészt adminisztrátorrá nevezte ki, megbízta a gyülekezet megszervezésével és a íelkipásztor-valiástanítói munka rendszeres végzésével. Miután Németh Gyula adminisztrátor szervező munkáját befejezte és a lelkész-vallástanítói munkát rendszeressé tette, az 1910-ik évben a gyülekezet rendes lelkészévé választották meg. Az 1909-ik évben a templomépítésre gyűjtést rendeztek, amely 37.000 koronát eredményezett, a világháború és a nyomában járt gazdasági válság folytán azonban a jórészt hadikölcsönbe fektetett szép összeg elértéktelenedett. * *