Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

lélekkel gondozta az ifjúságot és sok hasznos polgárt adott a hazának. A vallásminisztérium az 1875-ik évben, a polgári fiúiskolával együtt kétosztályos felső leányiskolát is létesített Szekszárdon. Az igazgatói teendőket a miniszteri kikötés folytán eleinte Krammer János, a fiúiskola igazgatója látta el, majd Kovács Dávidné szül. Nagy Lujza került az intézet élére, aki hosszú évtizedeken keresztül nagy hozzáértéssel és nemes lelke teljes szeretetével nevelte a társadalom számára a művelt magyar anyákat. Az 1891-ik évi március hó 20-án gróf Csáky vallás- és közoktatásügyi miniszter arról értesítette Varasdy Lajos kir. tanfelügyelőt, hogy a felső leányiskolának négyosztályú polgári leányiskolává való átalakítását az 1891/92-ik tanévre megengedte. A polgári leányiskola hosszú ideig a fiúiskola épületének a Hal-piacra néző földszinti szárnyában volt elhelyezve, majd a mintaszerű fejlődés folytán a város az 1909-ik évben, a Hármas-hid mellett lévő régi Albanich-féle ház telkén az intézet számára új épületet emeltetett. A polgári leányiskola Széchenyi-utcai épülete. A polgári leányiskola élete is tele volt küzdéssel, amely különösen a világháború alatt domborodott ki a legjobban, amikor hosszú időn keresztül a Vöröskereszt Szekszárdi Fiókjának a hadikórháza, majd ennek megszűntével más katonai alakulatok foglalták el. * * *