Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Az 1878/79-ik tanévben építtette fel a nagyközség a Garaytérre néző polgári fiúiskola renaisance-stilű egyemeletes épületét. A polgári fiúiskola Garay-téri épülete. Az 1880/81-ik tanévtől kezdődően az iskolában latin tanszéket rendszeresítettek. Az 1881/82-ik tanévben az V. osztály is megnyílt és mozgalmat indítottak az iskolával szervesen összefüggő ipari és gazdasági, — valamint vincellérképző tanfolyam felállítása iránt. Szép ünnepség keretében avatták fel az 1888. évi június hó 24-én az iskola zászlaját, amely az 1848 előtt fennállott Polgári Lövészegyesületnek volt a tulajdona. Az ünnepségen a beszédet dr Sass István iskolaszéki elnök mondotta és így emlékezett meg a zászlóról : „E jelvény, kedves ifjú barátaim, hírneves múltból rátok maradt emlékként szól hozzátok 1 Apáitok hordozák ezt s csakis családjuk, hazájuk és hivatásukhoz hű kötelességérzetük és feddhetetlen becsületük jeleként bontották azt ki, esküdtek rá s emberül megvédték, hogy szeplőtelenül maradjon az utódaikra jellemük tisztaságával együtt." Az iskola nagy fellendülésnek örvedett, padjait sokan keresték fel a völgységi németek közül is, mondván, hogy „a gyermekből nem akarunk urat nevelni, csupán azt akarjuk, hogy a magyarnyelvet tanulja s a magyar haza szeretetében és megbecsülésében erősödjék meg." Az iskola első igazgatója Krammer János volt, aki szívvel-