Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

keramit szegélyét a vállalkozó le is rakta, azonban az aszfaltozás kivitelét a közbejött háború megakadályozta. * A törvényes rendelkezésekkel előírt szellemi oktatás mellett a vezetőség azon volt, hogy a helyi és a környékbeli igények kielégítésére középfokú intézetek létesüljenek. Miután többszöri kísérlet után sem sikerült a gimnázium idehozatala, egy polgári iskola felállítását határozták el. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a község benyújtott kérelmére az 1875-ik évi október hó 11-én az iskola megszervezésére vonatkozóan Tolna és Baranya vármegyék kir. tanfelügyelőjéhez leiratot intézett, amelyben kimondotta, hogy „Késznek nyilatkozom Szekszárd mezővárosa kebelében a fiúgyermekek számára egy négyosztályú polgári, a leányok részére pedig egy kétosztályú felsőnépiskolát községi jelleg mellett felállítani." Az intézetek létesítését azonban többek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a két iskolát „közös igazgató-tanító" vezesse. Az 1875-ik évi november hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésen a miniszteri feltételeket elfogadták és megválasztották az iskolaszéket, amelynek tagjai : Bocsor Antal, Borzsák Endre, Leopold Sándor, dr Sass István, Papp Lajos, Eötvös K. Lajos, Boda Vilmos, Fejős Károly, Stann Jakab, Kramolin Emil, Takler József, Mayer János, Csötönyi P. Gruner, báró Augusz Antal, Hayt Gábor, Mehrwerth Ignác, Schöner Imre, dr Lőwenthál Ignác, Bóvári Ferenc, Schéner János, Mikó György, Szűcs Ferenc, Nagy József, Elmann Miklós, Praimajer József, Albanich György, Zsigmond János, Angyal Ferenc, Török János Török, Föglein János, Kamarás Fülöp és dr Thodorovits Lajos lettek. Az 1875-ik évi augusztus hó 17-én a miniszter kinevezte a tantestület három első tagját, Krammer Jánost, Nyitray Lajost és Petrovits Györgyöt. Az igazgatói teendők elvégzésére Krammer János nyert megbízatást. A kellő felszerelés hiánya miatt az iskolában az 1876-ik évi október hó 2-án kezdték meg a tanítást. A megnyitási ünnepélyre a városba érkezett Trefort Ágoston, az akkori kultuszminiszter is.