Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

alkalmával pedig a hegyekről lerohanó víz az alsó utcákat állandóan elöntötte. A legveszedelmesebb részek a Bartinahegy lábánál épült Báiinthid környékén és a Remetekápolna felé eső szakaszon voltak, mert a jelzett helyeken maga a hegy is a Séd felé csúszott. A Bálinthidnál mutatkozó veszedelmet már az 1869-ik évben észrevették és úgy akkor, valamint az 1870-ik évtől kezdve csaknem minden egyes közgyűlés alkalmával szerepelt a Bálinthid újraépítési terve, vagy a rohanó víz által okozott pusztítás kijavítása. A Séd-patakot erősen táplálta minden időben a Benedekszurdikból leömlő vízmennyiség is, amely folytán a Mérey-utca végénél egy hatalmas mélyedés, az u. n. „Pálé-gödör" keletkezett. Bár ennek a kijavítása szintén évenkinti terhet jelentett, mégis a Méreyutca jó része bele omlott. Az állandó veszedelmet az alsó részeken súlyosbította az, hogy a Séd-patakot közvetlen a vasút előtt kétszer derékszögben törték és úgy vezették el a keselyüsi út mellett Öcsény felé, holott a vonalépítés alkalmával a víz természetes irányában már megvolt a pályatestet keresztező vasúthid terve. Miután az 1891-ik és 1892-ik, de különösen az 1896-iki nagy felhőszakadás és jégeső a Bálinthidat teljesen, — a többi öszszes hidakat pedig alaposan megrongálta, a Séd szabályozási tervét az 1902-ik évben újból felvetették és elhatározták, hogy a Sédpatakban több helyen gátat építenek. Ezeket a gátakat az 1908-as nagy zápor azonban teljesen elvitte és nemcsak a beléjük fektetett tőke pusztult el, hanem eloszlottak a hozzájuk fűzött remények is. Az imént jelzett elemi csapás alkalmával a Bálint- és a Nagy Sándor-hidnál olyan hatalmas rombolások és partszakadások keletkeztek, hogy sürgősen intézkedni kellett azok megszüntetéséről. A Bálinthidnál egy vastag rétegű betonalapot rakattak le, a Nagy Sándor-hidnál támadt beomlást pedig deszkazugókkal javíttatták ki. A Bálinthid betonpadlózatál a rohanó víz nem tudta többé elsodorni, azonban közvetlenül a hid alatt és felett, a part és házbeomlások tovább folytatódtak, a Nagy Sándor hidnál készített deszkazugókat pedig az első zápor elsodorta.