Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

vizsgáló, Kovács Dávid és Hoiub János polgári iskolai-, Pataky Jákó, Schwirián József és Pazar Dezső főgimnáziumi tanárok vettek részt és építtették fel Uglár János építőmester tervei szerint szép családi házaikat. uïWÊÊÊÊÊÈÈBÊËÉËËÊÊÉËÊÊÉÊË A dr Éry Márton által kezdeményezett „Tisztviselő-telep" madártávlatból. A háttérben a festői szépségű Bartina szőlőhegy látszik. # * * A székhellyel járó előnyök mellett rá kell mutatni Szekszárdnak arra a mindjobban elfajuló sebére, a Séd-patakra is, amely az egységes község fejlesztésnek állandó akadálya volt. Körülbelül a rnult század derekáig a Séd-patakkal nem volt különösebb baj, mert a várost körülvevő dombokat erdőségek borították. Azonban akkor, amikor az erdőket kiirtották és azok területeit a lakosság szőlővel beültette, megszűnt a nagy vízfelfogó felület és a református negyedet körülvevő halmokról lezuhanó viz a Sédpatak medrét mindjobban és jobban kimosta. Ekkor kezdődtek meg azok a bajok, amelyek a háztartási költségvetéseket évenkint jelentékenyen terhelték anélkül, hogy a hozott áldozatok eredménynyel jártak volna. A Séd felsőszakaszán a birtokosok telkei és házai továbbra is a mélységbe szakadoztak, a nagyobb záporozások