Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

tette a vasút ügyét és Perczel Béla országgyűlési képviselőnek a Kaposvár—Dombóvár—Bonyhád—Bátaszéki vaspálya érdekében a közlekedésügyi miniszterhez intézett interpellációjával kapcsolatosan azt indítványozta, miszerint a szekszárdi kerület képviselője, Szluha Benedek is járjon el a minszternél, hogy „világkereskedést igénylő borának méltánylása tekintetéből" Szekszárd is vétessék fel a tervezett vasút vonalába. Hogy a kérelem teljesítését megkönnyítsék, az 1869-ik évben még azt is elhatározták, hogy a Szekszárdtól Bátaszékig terjedő szakaszt felméretik. A kijelölés azonban egyelőre elmaradt, mert ugyanakkor a Székesfehérvár—Szekszárd—Mohácsi vonal is szóba került. Az 1873-ik évben a Simontornyától Mohácsig létesítendő vonal ügyét tárgyalta a közgyűlés. De mivel a Bátaszék—Zákányi vasút már az 1873-ik évi július hó 20-án megnyílt, a BudapestKelenföld—Ujdombóvár—BaranyaszentlŐrinc— Pécsi vonal* pedig a kivitel állapotába jutott, látszott, hogy a figyelem Szekszárdtól elterelődött. A vasút ügye ettől kezdve égetővé vált, annak érdekében a képviselőtestület Budapestre küldöttségeket menesztett, amelyek eljárásukról az 1879-ik évben a közgyűlésnek jelentést is tettek. Bár az 1880-ik évben szóba került a Kelenföld—Baranyavári vonal és tárgyalták Paks nagyközségnek hasontárgyú megkeresését is, mégis a vaspálya létesítésére a döntő lépést Tolna vármegye alispánja adta meg azzal, hogy az 1881-ik évben a nagyközség figyelmét a Simontornya—Szekszárdi vonalra irányította. A felhívásra a kiküldött bizottság azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy abban az esetben, ha a Simontornyától Szekszárdig tervezett vasút a város határában megy keresztül, a község a szükséges területet ellenszolgáltatás nélkül engedje át. A képviselőtestület az indítványon felül még azt is kimondotta, hogy ha az állomást a város közepének az irányában, az alsó legelőn építik fel, úgy a rendes vasútépítési szabályok értelmében az ahhoz igénylendő területeket szintén díjtalanul bocsájtják rendelkezésre. Az ingatlantulajdonosok kártalanítását 1.200 Q-öles holdankint 300 forintban szabták meg. * Az 1882-ik évi november hó 16-án nyilt meg.