Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

cosok — inkább a szabadban tanyáztak, másrészt a honfoglalás után még jó ideig idegen országokba is elkalandoztak. Az állandó lakhelyhez való kötöttség tulajdonképpen első királyunk, Szent István alatt, a keresztény vallásra való áttéréssel vette kezdetét. Ez időtájt választhatták tehát az Ete törzséből való magyarok állandó helységül Aliscát. Kérdés, hogy ebben az időben mi volt meg még Aliscából és kik laktak benne? A történelem szerint a kereszténység Pannónia területén már a III-ik században elterjedt és így Alisca lakói is keresztények voltak. A lelki finomságot teremtő kereszténységgel a kultúra is együtt haladt és így egészen bizonyos, hogy az utóbbi Aliscában szintén megnyilvánult. A szekszárdi dologház alapjai ásásakor napfényre került áldozati csésze, amelynek oldalán a kiálló görög betűk jól láthatók.