Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

nyitották annak az intézetnek a sorsát, amely mindenütt ott volt, ahol kulturális kérdéseken, vagy szociális bajokon segíteni kellett és amely — pár év hiján — évszázados múltja alatt tekintélyes összegeket áldozott a köz javára. * A város igazgatása a rohamos fejlődés folytán természetesen folyton bővült, lényegében azonban azonos volt a II. József előttivel. Birák álltak a város élén és jegyzők végezték az igazgatást. II. Józseftől az 1848-as szabadságharcig, illetve ennek bukásáig a bírák és a jegyzők nevei szintén ismeretesek. Az 1781-ik évben Puksz Sámuel, 1782-ben Hauszknecht János, 1783-ban Kovacsovits Mihály, 1784—1786-ig Benevits József, 1786-ban Dicenty Ignác, 1787—1788-ig Taksonyi Péter, 1790— 1791-ig Gyüszü István, 1792-ben Bors László, 1793-ban Kovacsovits Mihály, 1794-ben Benevits József, 1795-ben Vigh Ferenc, 1796—1797-ig Gyüszü István, 1797—1798-ig Kroszkopf Mátyás, 1798—1801-ig Bogyai Ferenc, 1802—1806-ig Jäger János, 1806— 1807-ig Bogyai Ferenc, 1807—1809-ig Vizer Ferenc, 1809—1810ig Jäger János, 1810— 1812-ig Petrik Ignác, 1812—1813-ig Hornok Ferenc, 1813—1814-ig Ferdinánd János, 1814—1815-ig Csötönyi János, 1815—1816-ig Petrik Ignác, 1816—1819-ig Ferdinánd Ádám, 1819—1821-ig Hornok Ferenc, 1821—1824-ig Ferdinánd Ádám, 1824—1826-ig Lendvai Ferenc, 1826-1827-ig Traiber Pál, 1827 1829-ig Plank József, 1829—1830-ig Hornok Ferenc, 1830 —1831-ig Sörös János, 1831- 1833-ig Bogyai Márton, 1833— 1836-ig Kristófek Ferenc, 1836—1838-ig Csötönyi János Pusztai, 1838—1839-ig Szigeth Tamás és Siégli Ferenc, 1839—1840-ig Slégli Ferenc, 1840— 1847-ig Martin Antal, 1847-1849-ig Praimajer Gáspár voltak a mezőváros bírái. Praimajer Gáspár helyébe a magyar kormány Fejős Jánost tette, akinek azonban a világosi fegyverletétel után menekülni kellett és igy utána 1850-ig újból Praimajer Gáspár következett. A jegyzői tisztséget 1785-től Gaiavits József, 1797-től pedig Puskás András töltötték be. Ezen időtől kezdve már több jegyző dolgozott a mezővárosnál, élükön a főjegyző állt. így 1798-ban