Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)
Benedek János aljegyző, mig 1805-ben Sánta József, ennek halála után pedig 1823-ban Radocsai József főjegyzők álltak szolgálatban. Mivel Benedek János öregsége miatt már dolgozni nem tudott, 1826-ban Antal Jánost választották meg aljegyzőnek. Az 1833-ik évben Radocsai leköszönt a főjegyzői tisztségről, helyébe Antal jános aljegyzőt ültették, mig aljegyző Fejős János lett. Az 1840-ik évi április végével Fejős János is lemondott állásáról és Mehrwert Ignác került az aljegyzői székbe. Abban az időben az elöljáróság tagjai között már az árvák atyja is helyet foglalt, amely tisztséget 1836* ban Garay János — a költő édesatyja — töltötte be. Garay édesatyja. igen érdekes az általa 1836 november 21-én kiállított alábbi nyilatkozat. „Schmidt Jakab — már most Patikárius Urnák — azon kívánságára, hogy részére a' Szekszárdi Árvák Casszájába mikor és mennyi Jussbéü Somma tétetett — és hogy abból nyugtatóji mellett mennyit vett légyen feli — a' mely kívánságra az alól irott"