Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)
Bevezetés - Amit a megyerendszerről tudni kell
Elnöki Tanács által kiemelt megyei jogú városok nincsenek a megyéknek alárendelve." ,,[A tanácsok] szélesebb értelemben a Magyar Népköztársaság államhatalmi szervei; szűkebb értelemben az államhatalom helyi szervei. Tagjaikat — a törvény által megszabott keretek között — az illető terület választópolgárai, az országgyűlési képviselők választásánál érvényesülő demokratikus alapelveknek megfelelő módon: általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással, négy évre választják. A tanácstagok választása személy szerint történik, minden választókerület egy tanácstagot választ. A választók jogosultak a törvények által szabályozott módon a tanácstagot a négyéves időtartam lejárta előtt is visszahívni. Tanácsok működnek minden települési egységben (községekben, városokban, nagyobb városok kerületeiben), ezek az ún. helyi tanácsok; továbbá az igazgatási-területi egységekben (járásokban, megyékben), ezek az ún. területi tanácsok. A legkisebb községeknek (általában 300 lakos alatt) nincs külön tanácsuk, hanem több (2-4) szomszédos község közös tanácsot választ. A városok közül a főváros, továbbá Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged a megyékkel azonos jogállású (megyei jogú város), a többi a járásokkal esik egy sorba (járási jogú város). A tanácsok munkáját legfelsőbb fokon a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés irányítja. Közvetlenül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá tartoznak a megyei, a fővárosi és a megyei jogú városok tanácsai. A megyei tanács irányítja a járási és a járási jogú városok tanácsait; a járási tanács a községi tanácsokat; a fővárosi, ill. a megyei jogú városi tanácsok alá tartoznak a kerületi tanácsok. A felsőbb tanács az alsóbbakat utasítja, törvénysértő döntéseiket megsemmisítheti, megváltoztathatja. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja azt a tanácsot, amely alkotmányellenesen tevékenykedik, vagy a dolgozó nép érdekeit egyébként súlyosan veszélyezteti. A tanácsok működési körükben mindenkire kötelező rendeleteket vagy határozatokat hozhatnak, amelyeket a helyileg szokásos módon kell kihirdetni. Ezek a rendeletek v. határozatok nem ütközhetnek felsőbb jogszabályba. Munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodva, a legváltozatosabb formákban biztosítják a dolgozók aktív és alkotó közreműködését, kezdeményezését és ellenőrzését az állami ügyek vitelében. Bevonják munkájukba a dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tömegszervezeteit is; szorosan együttműködnek a Hazafias Népfront mozgalommal. A tanácsok az államhatalom helyi testületi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei. Támogatják őket a tanácsi bizottságok, amelyek folyamatosan (a tanácsülések közötti időben is) munkálkodnak. A tanácsok végrehajtó-rendelkező szervei a tagjaik sorából maguk által választott végrehajtó bizottságok. A végrehajtó bizottság közvetlenük irányítja a tanácsi szervezet szakigazgatási egységeit, a szakigazgatás helyi szerveit, a különböző osztályokat, csoportokat, esetleg önálló előadókat. A végrehajtó bizottságot vagy annak bármely tagját a tanács bármikor visszahívhatja. A tanácsok a jogszabályok által meghatározott körben, figyelemmel kísérik és beszámoltatják a működési területükön levő nem alárendelt szerveket is, kivéve a fegyveres testületeket. A tanácsok munkáját közvetlenül érintő jogszabályokat a kormánytitkárság által szerkesztett Tanácsok Közlönye c. lapban is közzéteszik." Az Új Magyar Lexikon az alábbi ábrával szemlélteti az államigazgatás és az államhatalom tanácsi szerveinek függőségi viszonyait:
