Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 9. „Kecskemét vidékének gombái” (1911)

fejezetlenül - sajtó alá rendezte az egész anyagot. A jeles mű 1913-ban jelent meg. A feldolgozásnál 39 forrásmunkát használ fel. Saját határozóinak száma 16+3. A meghatározásoknál angol, francia és német szakirodalmat vesz igénybe. A munka Bevezetőjében Hollós vidékenként igen érdekes összefoglalást ad az ország eddig kikutatott területeiről. A meghatározások is azt bizonyítják, hogy nála senki egy vidék kikutatásában derekabb munkát nem végzett. De bi­zonygatásunk helyett idézzük csak röviden az idevonatkozó adatokat: Charleas Clusius francia tudós, a bécsi botanikai kert igazgatója, Pannónia gombáiról írva 102 fajtát említ meg. Ezek Vas megyei anyagok voltak. A követ­kezőkben Vas megyében Chernél Kálmán köveki birtokos 1877-ben 67 fajtát írt le. Megemlíti, hogy bár ez az első feldolgozott anyag, mégis azt kell megál­lapítani, hogy vannak jobban kikutatott helyek is. Pozsony környékén Lumnitzer István pozsonyi orvos 1791-ben 123, Endlicher István, szintén pozsonyi orvos, 1830-ban 248, Bolla János pozsonyi tanító 1857-ben 401,1876-ban 5 új fajtát dolgozott fel. Bräumler J. A. pozsonyi hentes 1887-1902-ig négy dolgozatában 1640 fajtát mutat ki. A Szepességben Mukksch Tamás (szül. 1750-1832) nagyszalóki lelkész a Magas Tátrából 153, Hazslinszky Frigyes eperjesi kollégiumi igagató, Kolch­brenner Károly szepesolaszi evangélikus lelkésszel és Greschik V. lőcsei taní­tóval 1334 fajtát határoztak meg. Ez utóbbi gyűjtéséből Bresodola J. trienti apát 1890-91-ben 430 fajt közöl. Kmet András gyűjtéséből 32 fajtát Bäumler, a többit Bresodola és Saccardó P.A. (Pádua) határozták meg. Budapest és környékén Borbás Vince 1879-ben 90, dr. Istvánffy Gyula 1895-ben 103, dr. Moesz Gusztáv, a Növénytár őre, ké­sőbb igazgatója, 1909-ben 140 fajtát ismertet. Gömör megyéből dr. Richter Aladár 1888-ban 72, Nagyváradról dr. Simonkai Lajos 1890-ben 63, dr. Rehn Henrich bajor kir. tanácsos 1888-ban 101, (Szojak Hugó gyűjtéséből) újabb 24 fajtát adott közre. Dr. Rubók Ferenc csehországi tanár 1905-ben 285 fajtát gyűjtött Budapesten és Dél-Magyarországon. Erdélyben Müggenburgi-Schul­zer István ny. csász. és kir. kapitány 913, Fuss Mihály 1878-ban 678 fajtát ír le. Hollós azt is megemlíti, hogy ő maga 1896-ban Kecskemét határából 229 faj­tát sorol fel a Kecskeméti Emlékkönyvben. A fenti leltár világos bizonyítéka Hollós alaposságának. Természetesen e nagyszabású munka mellett Hollós menet közben is ismertette egyes felfede­zéseit. A (2-6) jegyzet alatti részlettanulmányokon kívül a Kecskeméti Termé­szetrajz Társulat ülésén például Kecskemét vidékének ehető gombáiról tartott előadását. „Ezen ismertetésre főleg azon körülmény indított - mondotta -, hogy vidé­künknek több ehető gombáját használni nem merik, sőt előfordul, az az eset

Next

/
Thumbnails
Contents