Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 9. „Kecskemét vidékének gombái” (1911)

is, hogy kitűnő, jó, ehető gombát koboztak el a piacon, mert mérgesnek vélték. Előre kell bocsátanom, miszerint olyan közös ismertető jel nem létezik, mellyel az ehető gombát a mérgestől meg lehet különböztetni. Az egyedüli biztos módja a mérgezés elkerülésének, ha az ehető gombát ismerjük s pontosan meg is tudjuk különböztetni a mérgestől." Ezután időrendi sorrendben leírta azokat a gombákat, amelyek tavasztól őszig a piacokra kerülnek. Megállapítja egyúttal azt is, hogy a harmincnál több az ehető gombából a közönség csak kilencet hasznosít. „A gondos természet által önként nyújtott eme tápláló eledel nagy részét tehát nem használjuk fel, elhagyjuk porladni ott, ahol terem" - summázta megfigyeléseit. Hollós az ismertetésben megjegyezte, hogy ebben az előadásában még a latin helyett a nép előtt ismert magyar elnevezéseket használja; az előbbinek semmi értelme nem lenne, mert a nép széles rétegei úgy sem tudnák megjegyezni. Széles teret enged a népies gombaneveknek más, „ismeretterjesztő" tanulmányaiban is. Látszik, hogy maga is ezeket használja legszívesebben. E könyv megjelenése idején már Szekszárdon lakik. A helybeliek azonban e tudományos érték megjelenéséről alig tudnak. Amikor híre megy, a helyi sajtó kérdést intéz a tudóshoz. Hollós válaszában megemlíti, hogy a homokvidék vizsgálata alkalmával olyan gombákat talált, melyek eddig hazánkban ismeretlenek voltak, s ezeket csak Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália homokpusztáiról ismerték. Megítélése szerint azért ismeretlenek ezek a fajták, mert a magyar mykológusok mindeddig hegyvidékeken laktak és környezetük gombavilágát vizsgálták csak. „Nemcsak érdekes, hazánkban nem ismeretes gombák kerültek elő Kecskemét vidékéről, hanem több mint 300, a tudományban eddig ismeretlen fajtát is sikerült felfedeznem" - mondja többek között. Érdekesen indokolja meg, miért kezdett gombatudománnyal foglalkozni, amikor eredetileg egészen más területen végezte kutatásait. „A fentebbi szempontokon kívül még más okból is szükségesnek tartottam gombáinkkal foglalkozni. Ugyanis a művelt nemzetek, mint mindig, úgy ma is odaadóan kutatják és vizsgálják hazájuk gombáit, holott Magyarország nagy részt gombászati tekintetben még mindig ismeretlen, sőt a nagy Magyar Alföldről semmiféle adataink nem voltak. Az ilyen anyagi haszonnal nem járó kutató munkát hazafias kötelezettségből tartozunk végezni, hogy ne kelljen a külföld előtt hátramaradottságunk miatt pironkodnunk." Hollós ezt az alkalmat is felhasználja arra, hogy a gyakorlati életre vonatkozóan felvilágosításokat adjon az egyszerű embereknek. Felhívja a fegyelmet arra, hogy az őszibarack levélfodrosságát „Exoascus deformans", a diófa leve-