Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 9. „Kecskemét vidékének gombái” (1911)

tenyészet nem is létezhet, mivel az ahhoz szükséges páradús levegő nincsen biztosítva. A Kecskemét múltját és jelenét megörökítő emlékkönyv elkészítése alkalmával gyűjtött gombákat Hollós Hazslinszkyvel határoztatta meg, aki érthetőképp kapva-kapott a kecskeméti pusztákon gyűjtött gombákon és biztatta Hollóst, hogy gyűjtsön tovább. Tulajdonképpen Hazslinszky bátorító biztatása adta a lökést, hogy a gombákkal behatóbban foglalkozzék. Ezután Hollós komolyan hozzákezdett a gombagyűjtéshez: 1905. november 15-től az év végéig 930 fajt gyűjt össze. Az „Emlékkönyv" geológiai és növénytani főrészeinek készítése miatt egyelőre lassul Kecskemét vidékén a kutatás. Hamarosan a Gasteromyceták foglalkoztatják, majd Déchy Mórral a Kaukázusban jár. A kutatott munka összehasonlítása, rendszerezése és feldolgozása köti le minden idejét. Egyébként is eddig csak inkább a föld felett termő gombák kötötték le a figyelmét. A föld alatti gombákkal nyilván nem is tudott még rendszeresen foglalkozni, mert ezek felkutatásához sokkal nagyobb elméleti tudásra, gyakorlatra és tapasztalatra van szüksége. Bizonyosan emiatt a kecskeméti gombák gyűjtése csak lassan haladt, inkább otthoni szabad idejében mellékesen foglalkozott velük. Ennek ellenére 1906-ban már 1330-ra emeli a kecskémét vidéki ismert gombák számát. 1907ben 1562, a következő évben pedig újabb 177-tel több a gyűjtött gomba fajtája. 1910-ben 1900 fölé emelkedik és hamarosan eléri az 1934-gyet, amiből 300-nál több az olyan fajta, amely eddig ismeretlen volt a világ gombatudományában. Ezeket Hollós határozta és adta át a tudományos világnak. Ez a szám egymaga is bizonyítja munkájának rendkívüli érdemeit és jelentőségét. A szakemberek véleménye szerint ezzel Kecskemét környéke az ország legjobban megkutatott vidéke lett, holott, mint fent láthattuk, korábban a legnevesebb tudósok is teljesen kizártnak tartották, hogy az Alföldön komoly gombaflóra lehessen. E nagyszámú gomba felkutatása különösen azért bír nagy jelentőséggel, mert Hollós maga is megjegyzi összefoglalójában, hogy csakis azokat a gombákat vette fel a munkájába, a feldolgozott anyagok közé, amit maga gyűjtött össze. Tehát mások anyagát kiegészítésül sem használta fel. Ezek következtében a gombák eredetiségéhez semmi kétség nem férhet. E megjegyzésből kitűnik, hogy a bakteoriológiai fajokat munájába nem vette fel. Érdekességként kiemeli, hogy a burgonya legnagyobb ellenségének számító phytophtorát nem találta meg Kecskemét vidékén. Természetesen a munka nem teljes, aminthogy a dolog természeténél fogva nem is lehet teljes egészet alkotni. A további kecskeméti működés minden valószínűség szerint újabb fajokat hozott volna napvilága, de a Kacsóhval történt összetűzés és a gyűjteményét ért tragédia ezt is félbeszakította. Elköltözése után a folytatás lehetetlenné vált és így - saját véleménye szerint nyilván be-