Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 6. A legnagyobb mű: „Magyarország Gasteromycetai” (1906)

bői rendelkezésemre bocsátani, de engedtessék meg nekem, hogy ehelyütt ezt a dolgozat végén, az egész életmű méltatásával együtt adjam közre. Helyette dr. Babos Lórántné néhány kitűnő megállapítása álljon itt a nagy értékű tudományos mű méltatására. „A tudományos munkásság legfőbb értékmérője az idő. Amilyen mértékben időtállók az alkotások, a művek, mily mértékben tudják felhasználni és továbbfejleszteni a kortársak és az utódok, e tények adják a művek igazi értékét. Hollós Lászlóra, a tudósra, a nagygombák - elsősorban a pöfetegfélék és földalatti gombák - lelkes kutatójára emlékezünk. A század elején megjelent két kimagasló értékű művéről, a »Magyarorszag Gasteromycetai« és »Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi« című összefoglaló feldolgozásairól joggal mondhatjuk el, hogy szerzőjük maradandót alkotott. Munkái világviszonylatban is híressé tették nevét, de ismertté tették a magyar tájakat, a magyar mikológiát is. Stanek prágai mikológus - aki szintén a pöfetegfélékkel foglalkozik 1957-ben ezt írta Hollós László könyvéről: »A becsületes kutató kimagasló műve az európai Gasteromycetákról készült könyv, alapvető és legvonzóbb munka lesz mindenkor...« E könyvet a mikológiái könyvtárak ékszerének nevezik, s értékes forrásnak, melyhez mindig szívesen térnek vissza az utódok. Valóban, nagyon sokat tanulhatunk Hollóstól. Nemcsak fölényes szakismeretét, melyet fáradhatatlan kitartással szerzett meg, nemcsak a szorgalmat, mellyel a monográfiák anyagát összegyűjtötte, hanem azt is, hogy hogyan lehet közkinccsé tenni azt... 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémiától - melyhez egy pályázati felhívás során nyújtotta be munkatervét - megbízást és 500 forint segélyt kapott e mű elkészítéséhez, az 1900/1901-es tanévben szabadságolták, felmentették a tanári működése alól. Ezekben az években 4000 forintot költött kis fizetéséből a külföldi irodalom megszerzésére. A nyári és őszi hónapokban az országot járta, keresve, kutatva a pöfetegeket, megfigyelve speciális lelőhelyeiket, előfordulási viszonyaikat. A tanévben pedig minden szabadidejét a mikroszkopizálásnak, határozásnak, rajzolásnak és kiterjedt szülőföldi kapcsolatainak, a levelezésének szentelte. Késő éjszakába nyúló rendszeres, kitartó munkával 1902. január l-re elkészült a mű. Műve nagy alakú könyv, 194 oldalon tárgyalja a pöfetegfélék egyes fajait és a velük kapcsolatos megfigyeléseit, revízióinak eredményeit. A szövegrészt 31 nagyméretű táblával egészítette ki. Rajzait a gyűjtött példányok alapján saját maga készítette, nagy gondot fordítva nemcsak a finom külső részletek kidolgozására, hanem a mikroszkopikus részletek ábrázolására is. E rendkívül értékes, becses rajzokból - melyet a Természettudományi Múzeum Történeti Gyűjteményében őriznek - néhány táblát eredetiben a kis gombakiállításon [a Természettudományi Múzeumban] be is mutatunk. A könyv 1903-ban jelent meg magyarul, majd 1904-ben