Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 4. Kaukázusi utazás (1898)

mellékérdek nélkül, s nemes buzgalommal dolgozott, minden igaz munkásnak követendő mintaképe..." Kétségtelen tehát, hogy Hollós engedve Hazslinszky Frigyes rábeszélésének, a gombák felé fordult, hogy minden mást abbahagyva csak ennek a tudománynak szentelte életét. Ezért nemcsak Hollós volt hálás a derék tudós kollégiumi igazgatónak, hanem hálával tartozik a mikológia is, mert általa nyerte a magyar tudományos világ Hollóst, a világhírű tudóst, aki ezzel a munkával elindult egy olyan kutatómunka irányába, amely egész embert kívánt, és ezzel tulajdonképpen már személyes ember nem is létezik, csak a tudós, aki 37 éves korában felismerve élethivatását, mindenét feláldozza a tudomány oltárán. Mivel e tárgykörrel intenzíven nem foglalkozott, irodalom nem állott rendelkezésére, így a szakkönyvek beszerzésétől kezdve mindent a legelejéről kellett kezdenie. Hazslinszky útbaigazítása után 900 forintért azonnal meghozatta Lipcséből az első szakkönyveket, belevetette magát a gyűjtésbe, kutatásba, aztán újabb pénzeket takarít meg tanári fizetéséből és külföldről hozat szakkönyveket. Minden fillérjét erre költi, lemond minden külsőségről, társaságról, apróbb örömökről. Alig ismerteti meg Hazslinszky a gombatudományt Hollóssal, s alig csak hozzákezd a nagyszabású életműhöz, máris új gombákkal, új fajok felfedezésével, meghatározásával és leírásával lepi meg a tudományt. Ezek már alapjai lesznek nagyszabású tudományos munkáinak is. S ez legelsősorban Kecskemét városának köszönhető, amely a monográfia megírásának kezdeményezésével akaratlanul olyan útra kényszerítette Hollóst, amelyen olyan dicsőséget szerzett a „hírős" városnak, melyről az nem is álmodhatott. S bizonyosan senki sem tudta, hogy a Budai Kiss utca 220. sz. ház szerény kis lakásáról a gombatudományok világviszonylatban egyik legnagyobbik tudósa indul naponta a főreáliskola felé. 4. Kaukázusi utazás (1898) Alig kezdett el Hollós a gombákkal foglalkozni, amikor szakcikkei és felfedezései máris magára vonták a tudományos körök figyelmét. Déchy Mór aki már hatodszor indul a Kaukázusba, a Nemzeti Múzeum részére tudományos kutatásokat végezni - 1898 nyári szünetében magával viszi a kéthónapos útra Hollóst is. A költségeket Déchy Mór fedezte, így Hollós Déchy költségén olyan előnyös kutatási lehetőséghez jutott, amire saját pénzéből nem tellett volna. Nagy lelkesedéssel és izgalommal készült útjára. Annál is inkább, mivel 1897-ben elhatározta a pöfetegek rendszerbe foglalását, s ez az utazás alkalmat adott az anyaggyűjtés-kiszélesítésére. Ő volt az expedíció botanikusa és így az