Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

V. Függelék - 2. Hollós László önéletrajza (1939)

gombáról megállapította, hogy azok teljesen azonosak, csakhogy az amerikai leírók nem ismerve az európai, már rég leírt anyagot, az övéiket újaknak hitték, új néven vezették be a tudományba. Hogy minél több eredeti példányt láthasson, s ezekkel összehasonlíthassa megvizsgált magyar gombáit, dolgozott a budapesti, bécsi, berlini múzeumokban. P. Hennings a berlini múzeum őre szép elismeréssel írt Hollósról. (Verhandl. des Botan. Vereins derProv. Brandenburg. XLIII. 1901.): Von Herrn dr. Hollós, zweifellos dem besten und exaktesten Gasteromyceten Kenner der Jetzzeit, wurden während seines mehrwöchentlichen Aufenthaltes hierselbst bei Durchmusterung der Berliner Sammlungen ganz überraschende Entdeckungen gemacht. A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben „Magyarország Gasteromycetai"-nak megírásával bízta meg Hollóst. A nagy, 31 folio tábla eredeti rajzzal és fényképpel díszes munka. 1903-ban magyar és német nyelven jelent meg, 18 000 korona nyomdaköltséggel, ami akkor igen nagy összeg volt. Ebből a munkából a Magyar Tudományos Akadémia 50 példányt küldött ajándékba külföldi akadémiáknak és múzeumoknak, hirdetve a magyar munkásságot. Munkája megjelenése után dr. W. A. Kellerman amerikai tanár elkérte arcképét és a Journal of Mycology Ohio 1906. május havi számában a címlapon hozta. A magyar külügyminisztérium az 1906-1909-1912 hároméves ciklusra kinevezte az „Országospedagógiai könyvtár és tanszermúzeum" tanácsának külső tagjává. A Magyar Tudományos Akadémia Hollóst tudományos érdemei elismeréséül tagjai sorába választotta, 1904-ben. A Magyar Tudományos Akadémia 1905-ben egy másik nagy munka megírásával bízta meg Hollóst. Ezen a munkán hét évig, összes szabadidejében dolgozott, miközben úgy, mint az előző munkánál is, egyévi szabadságot kapott, hogy utazhasson Magyarországon, gyűjthessen és külföldi múzeumokban összehasonlító tanulmányokat végezhessen. Ezt a munkát, „Magyarországföldalatti gombái, szarvasgomba-féléi"-t, öt tábla eredeti színes képpel a K. M. Természettudományi Társulat adta ki 1911-ben s a Magyar Tudományos Akadémia a Marczibányi mellékjutalommal, 50 darab húszkoronás arannyal koszorúzta 1917-ben, azon az alapon, hogy az utolsó hét év alatt magyar nyelven megjelent legjelesebb tudományos munkák egyike. Hollós önzetlenségét bizonyítja, hogy az ötven aranyat nem fogadta el. Egyik nagyobb munkája Hollósnak „Kecskemét vidékének gombái", megjelent 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Ebben 1934faj gombát sorol fel, többet, mint Magyarországnak bármelyik vármegyéjéből eddig ismertek, noha Kecskemét vidékének homokpusztái nem kedveznek a gombatenyészetnek. A munka írói díját nem fogadta el Hollós. Különböző hazai és külföldi folyóiratokban száznál több kisebb dolgozata jelent meg Hollósnak, aki kétszer is kapta a dr. Schilberszky-féle milleniumi jutalomdíjat, először az 1899. évi közgyűlésen a Pótfüzetekben megjelent gombászati cikkekért, másodszor az 1902. évi Közgyűlésen „Az igazi szarvasgomba Magyarországon " című közleményéért, mely a Természettudományi Társulat folyóirataiban háromévenként megjelent, viszonylagosan legnagyobb növénytani, esetleg állattani közlemény szerzőjét illeti. Hollós több mint 500 új gombát írt le latin nyelven. Ezenkívül írt tárcákat, útleírásokat. Kéziratban van 60 elbeszélése és egy regénye. Hollós egyik levele szerint: „1911 őszén visszavonultam szülővárosomba megpihenni, nem akartam többé dolgozni. Ámde a következő év tavaszán kimentem azokba az erdőkbe, ahol boldog gyermekkoromban is lepkét, virágot gyűjtöttem, s megtanultam a természetet és az igazságot, két legfönségesebbet imádni. A titokzatos erdő csodás világa újból megragadta egész valómat, ismét megszerettem az egyetlen igaz könyvet, a természet könyvét, mely nem emberi tákolmány, mégegyszer olvasni, gyönyörködni akartam benne újra gyűjtő lettem. " Ebből a gyűjtésből több mint ezer gomba-faj mikroszkópi megvizsgálása után Hollós 130