Balázs Kovács Sándor - Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1999)

„…a szépség kertjében…” (D. E. ) - 15. Egyed Mihályné - 16. Széles Józsefné

gárdi tervezőasszonyokat tekinti. Helyi gyűjtését az évek során kiegészítette a múzeumi gyűjteményekben fellelhető hímzésanyaggal és a szakirodalommal. Alkotásaiban tovább él a sióagárdi, fehér gyolcsra színes fonallal varrott pruszlikok, női - férfiingek gazdag motívumvilága, melyben főképpen a permetkék - vörös kap hangsúlyt, de kedveli az idősebbek számára hímzett lilás tónusú árnyalatokat is. 1977-ben a Népművészet Mestere. 1980-ban visszaköltözött Bajára. Egyed Mihályné Fehér Julianna szövő ( 1922 - Ocsény) A Sárköz szövőművészetének újraélesztése a szövetkezet megalapításával kezdődött. Egyed Mihályné egyike volt azon igen tehetséges szövőasszonyoknak, akik fáradságot nem ismerve újították fel a sárközi szőttesek - abroszok, komakendők, párnavégek - mintakincsén túl, a már elfeledett szövéstechnikákat és tanították a fiatalokat a Sárköz jellegzetes szövésére. Werner Andrásné népművészet mesterével együtt sokat kísérletezett a szőttesek mai megjelenítési formáin. Az aprószedett szőttesek készítésének bevezetése az őnevükhöz fűződik. 1962-ben népi iparművész, 1980-ban a Népművészet Mestere. Széles Józsefné Rengecz Erzsébet szövő ( 1921 - Decs) A sárközi szőttes gazdag hagyományainak egyik legkiválóbb ismerője és továbbfejlesztője. A sárközi szőttes mintakincsét igen magas szinten alkalmazza és újraalkotja a mindenkori lakás- és öltözködéskultúra igényeinek megfelelően. 1954-ben lett népi iparművész. Mint fiatal szövő az 5. VIT-en, 1955-ben Varsóban, II. díjban részesült. Alkotásai mindig újszerűek, esztétikailag kiválóan megoldottak. Különösen kiemelkedőek kettős szövetkompozíciói, melyek egyedülállóak a mai népi szőtteskultúrában. 1984-től a Népművészet Mestere. Józsa Bálintné Tamás Julianna szövő, hímző ( 1920 - Bogyiszló) Bogyiszlón született paraszti családban. Édesanyjától tanulta a szövést és a varrást a házimunka részeként. Az évek során nagy gyakorlatra tett szert mindkét területen. Az 1960-as években alkalmi bedolgozóként szőtt a Decsi Háziipari Szövetkezetnek. 1979 óta vesz részt kiállításokon, pályázatokon. Szőttesein a sárközi hagyomány egyszerűbb vonásait viszi tovább. Vászon és sávoly alapú szöveteit kiegyensúlyozott csíkritmussal bontja, ügyelve a funkciónak megfelelőjó konstrukcióra. Textíliái esztétikai értékük mellett kiváló minőségű használati tárgyak. Viseletei kiemelkedő helyet foglalnak el országos szinten is. Saját tájegységének minden viseleti változatát ismeri és készíti, korosztály, ünnep- és hétköznapok variációit. Mindezt olyan magas művészi és technikai színvonalon fogalmazza meg, amire kevés példával rendelkezünk. A jó hírnevű bogyiszlói hagyományőrző táncegyüttes ruháit évek óta ő tervezi és kivitelezi. 1988-ban kapott Népművészet Mestere címet.