Vadas Ferenc szerk.: In memoriam Illyés Gyula (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1985.)

Takáts Gyula: A kaposi tanítóképző hallgatóinak. Nálunk lett néha

TAKÀTS GYULA A kaposi tanítóképző főiskola hallgatóinak - Amikor Illyés Gyula nevét kérték A vizmentiek elsőnek talán, falra a zászló és arra a kép, melynek homlokán ragyog a jel s a gyertyalángban lobogva élt... Emlékezni rá így jöttek össze a kaposi főiskolán. A nagy tanító előtt a kicsik írásban kérve azt is, hogy nevét - mert kell nagyon az öntudat -, aranybetűkkel a falra föltegyék... Ezért szóltak s hogy szavuk talál, kegyetlenül ma is hiszik. Hiszik, bár tudják, sok a Csánki még, akiknek nem elég példa Zrínyi! - Vagy éles volt nagyon is az a kard? S szavuk ezért a császár elhiszi és más kerül, valami furcsa név... De tudják, költőjük még csak akkor él! És ott, az egyre tisztuló falon, mint Hamlet előtt a szellem-apa, a pontos mondatú mindig megáll s leszól a lélek buzdító szava, s ha eltűnik a test, zeng tovább a vers, mint esküre hívó tiszta hatalom! 1983. ápr. 20.