Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869

megszántam, learatni és béhordani, ezenkívül a plébánia előszénáját, mind sarjuját béhordani, ezenkívül a plébánia kenderföldjét háromszor megszántani és bétakarittatni - egyszóval egy egész szesszió tartományt az egyházi törvény értelmében megművelni [...] tartozni" fognak. Az önálló plébánia létrehozása előtt tehát csak 5 hold földet kellett megművelniük. „Az eddig „Tisztelendő Plébános Ur és Oskola mester... által” közösen bírt 5 % hold rétet, amelyet ezután teljesen a tanító kapott meg, szintén a híveknek kellett lekaszálni, és az udvarba is behordani. Ugyanakkor viszont korábbi kötelezettségük a kukoricás és lóherés kertek művelésére, s főként „az aratásból szerzendő 20 pozsonyi mérő búza megadására nézve” a jövőben megszűnt. (A fnyéki kánoni látogatás E. pontja tartalmazza a megegyezést. Egykor e dokumentum a fnyéki plébánia irattárában volt föllelhető, de mára már elkallódott. Bátor Károly plébános azonban 1948-ban még beletekinthetett, s kéziratban maradt plébániatörténetének forrásmunkái között is megemlíti. Érdekessége az okmánynak, hogy azt kézjegyével látta el, a püspök megbízottjával, az uradalmi tiszttartóval, továbbá tekintélyes falubéli jobbágyokkal együtt, naplónk írójának, Magyar Jánosnak az apja, Magyar István is. (Canonica Visitatio Parochiae Felső Nyék a 1842. 13. MNL OL Mft. Egyházlátogatási jkv.-ek. Pécsi Egyházmegye, Fnyék. 21793. d. Idézi: BÁTOR [1948], 76.) A fnyéki katolikus hívek egy 1840. jan. 23-án megkötött egyezség értelmében, az önálló plébánia létrehozásáért súlyos áldozatot hoztak. Noha a jobbágyok az önálló anyaegyház felállítása érdekében, de „tekéntvén lelki épülésünk öregbítését, és catholica vallásunk mindennapi gyakorlatának könnyebbitését” is, vállalták a nagy megterhelést, még az uradalom prefektusa is együtt érzőén emlékezett meg a hívek többlet terheiről. ,JKagy teher látszatik a’folyamodó catholicus hívekre nézve lenni az, hogy azok a’földeknek meg mívelésére, és nehéz munkával keresett arató részekbűl évenként az uj lelkész számára 20 p[ozsonyi] mérő tiszta búzának adására magokat kötelezik'.' (MNL FML BÚI 9. d. 8. Sényi Enyingnek. 1840. márc. 17.) A falu 20. századi historikusa, Bátor plébános, plébániatörténeti munkájában őszintén bevallja, hogy a jobbágyok szolgálmány-megajánlása korántsem lehetett „olyan szívből-lé- lekből jövő és lelkesedéstől fűtött” teherviselés, mint gondoljuk. A gyakorlatban ugyanis ezen a téren komoly gondok jelentkeztek. A régi iskolaszéki jkvek szerint a gyűlések napirendjének állandóan vissza-visszatérő témája volt a gondnok jelentése, aki név szerint megemlítette azokat, akik nem voltak hajlandóak teljesíteni a megajánlott szolgálmány-munkákat. Sokszor előfordult, hogy pénzbírságolásokkal sújtották a munkáról több alkalommal is elmaradókat. Ugyanakkor a katolikus földművesek rendszerint csak olyankor végezték el ezeket a munkákat (pl. a szántásokat), amikor a sajátjukkal már végeztek. Egy ilyen esetről Magyar György is megemlékezett 1859-ben, amikor is a plébános ugarföldjét júniusban szántotta fel a katolikus közösség. (BÁTOR [1948], 76.)

101 Ld. erről a fnyéki r. k. templom 1842. évi egyházlátogatási jkv.-ét. (Canonica Visitatio Parochiae Felső Nyék a 1842. 15. MNL OL Mft. 21793. d.)

102 Kiáltozta v. kiáltotta.

103 Sopánkodta v. aggodalmaskodott.

104 Bankó (bankócédula) - bankjegy, papírpénz. 1811 után az addigi ezüstpénz 40%-át érte.

105 A török időkben elpusztult templom újjáépítésére 1830 és 1832 között került sor. A templom fölszentelése 1836-ban történt. Fnyéken 1841-ben a katolikus hívek számára még csak az önálló lelkészség (curatia) alakult meg, a curatia plébániává hivatalosan 1846-ban, Komáromy István lelkészsége idején vált. (Eredetileg a fnyéki plébánia levéltárában őrzött levél alapján BÁTOR [1948], 64., 72-73.) A kegyúri jogokat és kötelezettségeket fölvállaló hg. Batthyány-Strattmann Fülöp az akkor még helyi káplán fenntartásáról és megélhetéséről is gondoskodott ideiglenesen. Scitovszky János pécsi megyéspüspök felszólítására ő intézte el a lelkészség felállítását. A lelkész lakásául uradalmi épületet, az uradalmi mérnök korábbi lakhelyéül szolgáló építményt jelölte ki, a hozzá tartozó házi fundussal együtt. Ez volt az ún. „Cziráki-ház”. Megélhetésének megkönnyítésére a korláti füves kertből hat hold rétet is juttatott számára. Az uradalom kötelezettséget vállalt arra, hogy évenként 12 öl tűzifát szolgáltat neki, amelyet az „illetőFalubeliek" a kijelölt helyen felvágni és onnét elhordani kötelesek. A káplán „jobb élelmezésének biztosítására" a tkeszi plébános részére járó megváltás fejében évente 100 pengő forintot ajánlott meg. Ehhez járultak hozzá azok a mindennemű haszonvételek, melyekben a pap a fnyéki fiókegyháztól addig részesült. Az önálló lelkészség létrejöttével azonban a fnyéki káplánnak kellett átengedni a korábbi juttatásokat. (Uo. 72-73.)

106 Páhok János 1829-től az 1842-es év elejéig volt iskolamester, azaz tanító (kántortanító) a községben.

107 Úrszék, úriszék - a földesúr elsőfokú bírósága, bíráskodási fóruma.

108 Horváth Mátyás.

109 Szent Gergely napja (márc. 12.). E nap volt régen az iskolaév kezdete.

110 Sorrendben a hetedik római katolikus kántortanító volt Pintér István (1842-1858) a faluban. A Somogy megyei Tengődről került Fnyékre, ahol haláláig működött. A Fejér Megyei Levéltárban megleltük a katolikus tanítóval kötött megállapodás eredeti másolatát. Az iskolamesterrel 1842. jan. 13-án, a fnyéki r. k. egyházközség elöljárói, illetve a falusi gyülekezet körében tekintéllyel bíró képviselői előtt megkötött, s az enyingi uradalom részéről Hidvégen, 1842. jan. 29-én jóváhagyatott „szerződés levél” örömmel adta tudtára a híveknek, hogy ,A Felső Nyéki Cat: község [.. .] Pintér István Tengődi Cat: Iskola Mestert ugyan F: Nyéki Mesternek megfogadta”. A szerződés, amely az „oskolamester” részére juttatott föld mennyiségét szabályozta, és a szolgálmányokról is rendelkezett, a következő feltételek mellett köttetett meg: „1.) Minden Calcaturára vagyon a’ m. uraságtól sessio földek között Hét hold szántó földje, három holdat minden Calcaturára a’ nép mivel, a’ többi négy holdat pedig maga a’Mester miveli. 2.) Egy holdföldje vagyon a’ Házi Kertföldek közt kukoriczásnak való ezen földet is a’ község szántja meg. 3.) Fél hold Luczerföld, mellyet a' Mester maga mivel. 4.) Fél hold Kender föld, - ezt a’ nép háromszor meg szántja. 5.) Káposztás Kert, ezt is a' nép szántja. 6.) Öt hold rét - ebben a' község le kaszálja fel gyűjti ’s haza hordja az elő szénát. 7.) Fát a’ Kegyelmes Uraságtól 26 kotsival ingyen kap, a’ község pedig meg vágja, be hordja és felét ide haza apróra fel is vágja. 8.) Minden szöllös gazdától négy itze bort kap. 9.) Minden vonyóssal bíró Gazdától egy mertze Búzát, és igy a’ hány pár találtatik a’ Házban anyi mertzét és 9 X [=krajcár]í az özvegyektől és szolgáktól egy nyolczadost. 10.) A’ Tanittásért minden gyermekről év negyedenként 15 X [=krajcár]í váltóban. 11.)Minden temetéstől kap 10X [=krajcá]rí, ha butsuztató vagyon minden vers egy garas. 12.) A’ harangozásért minden háztól kap az az ollyan Gazdától kinek háza vagyon egy szakajtó Búzát, három X [=krajcá]r£ és temetéskor 6 X [=krajcár]í váltóba'.' (MNL FML 9. d. 8. A fnyéki kát. iskolamester szerződése. Másolat. 1842. jan. 13.)

111 Tengőd: magyar falu Tolna (ma Somogy) megyében, 379 r. kát. és 1427 ref. lakossal, a megye északnyugati részén, Fnyék, Nagyszo- koly és Iregszemcse szomszédságában. (FÉNYES 1851, IV. 195-196.)

112 A krónikaíró nemcsak szavakban nyilvánította ki, hanem tettekben is kifejezésre juttathatta megbecsülését és ragaszkodását az új tanítóhoz. Az a megtiszteltetés érte ugyanis, hogy a „helybeli Mester Ur" és felesége, Török Katalin György fiuk születése után, 1845. jún. 1-én, Magyar Jánost és hitvesét, Bongor Erzsébetet kérték föl keresztszülőknek. A kettejük közötti meghitt, bensőséges kapcsolat elmélyülését jelzi, de a „féltelkes jobbágy” falujában kivívott tekintélyét is jól mutatja, hogy 1847. április 27-én, Erzse lányuk

549