Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
keresztelőjén, Pintér István és neje is elvállalta a keresztszülő szerepét. Magyar János és a falusi iskolamester tehát keresztkomasági kapcsolatba kerültek egymással. (Fnyéki r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4927. d.) 113 Az egyik talán a korábban is (1825-ben) létező faluhidvégi (később péli), míg a második a fürgedi ispán volt. Fnyéken újra önálló ispánság jött létre. Az enyingi uradalom sűrűn változtatott szervezete mellett meglehetősen nehéz követni az uradalmi ispánok személyét; erre az évre vonatkozólag csupán egy konkrét adatunk van. Annyi bizonyos, hogy a Fürgedi-puszta ispánja ekkor Mátay Zsigmond volt. 1842. máj. 17-én keresztelték a fnyéki római katolikus templomban János nevű fiát. Ekkor az anyakönyvi bejegyzés szerint Fürgédén volt a lakhelye „Fő Méltóságú Batyáni Herczeg Ispánjáé'-rak. (Fnyéki r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4927. d.) 1845 nyarán még mindig ő volt a fürgedi ispán, hiszen a fnyéki plébánia halotti akv.-ében is ekként van megemlítve. 1845. jún. 9-én halt meg ugyanis egy hónapos leánya, Amália. (Fnyéki r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4927. d.) De az 1848. évi változások is Fnyéken érik, továbbra is fürgedi ispánként. 1848. ápr. 19-én itt anyakönyvezték Mária Ludovica nevű lányát. (Fnyéki r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4927. d.) Ugyanakkor a fnyéki katolikus keresztelési akv.-ek és egyéb iratok átnézése révén néhány fnyéki ispán személyét sikerült azonosítanunk. Bendekovits Mihály 1825-ben volt Fnyéken ispán. Zsömböry István „Helybeli Ispány Ur" nevét 1827-28-ból (MNL OL P 1322.179. d. Községi ir. 56. Fnyék (1827) Árva ügy), Kováts Lajos „voltF. Nyéki Ispány" tisztségét, aki 1833. máj. 30-án „kegyes segedelemért" esedezett a megértő hercegnél, ennél valószínűleg 1-2 évvel korábbról (MNL FML BÚI 4. d. 6/4-7. Levelezőkönyv, 1833), Graf József Fnyéken lakó „Ispány Úr” személyét 1833-ból (Tkeszi r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4953. d.), míg Springsholz Nepomuki János nevét (1844-1846 között) hitelt érdemlően állapítottam meg. (Fnyéki r. k. akvek. MNL OL Mft. A 4927. d.) Flerceg Batthyány Fülöp enyingi uradalma fnyéki kerületének ispánja 1847-48-ban Hechinger András volt. (FÉNYES 1848, 118.) 114 Kollát (Kollád, Korlát): puszta Fnyék északkeleti részén. Területe részét képezte Batthyány Fülöp enyingi uradalmának. A Kolládi dűlő, amelynek területe is a Batthyány-uradalomhoz tartozott, közvetlenül érintkezett a pusztával. Pesthy Frigyesnek az 1864-es állapotokat tükröző Tolna megyei helynévtárában, amely a megye Dombóvári járásának helynévanyagát is magában foglalja, a dűlőről ez olvasható: „Kolláti dűlő lapályos szántó föld Főméltóságu Herczeg Batthyány Fülöp Kólát nevű pusztája szomszédságában'.’ (GAÁL-KŐHEGYI 1975, 304.) Ma a Kolláti-rét Fnyékhez tartozó természetvédelmi terület a falu határában. 115 Az enyingi anyauradalom harmadik gazdasági köre a Somogy megyei részen a faluhidvégi, később péli kör volt. Ehhez tartozott, több pusztával együtt, Falu- és Városhidvég is. 116 Fnyékhez tartozó puszta. Tulajdonképpen két különálló részre tagolódik: Belfürgedre, illetve Külfürgedre. A községhez régóta szoros szál fűzte, hiszen a tolnai települést keleten, délen és délnyugaton a két Fürgéd határa vette körül. 1871 táján vált el Fnyéktől, s vált önálló községgé. A mai Fürgéd község Tolna megye északnyugati részén, Belfürged területén jött létre. Hajdan lényegében még több részegységből állt, hiszen egykor 13, elég nagy területen szétszórt puszta, illetve major lakosságából tevődött össze. A korábban a fnyéki gazdasági körhöz tartozó Fürgédét 1842-ben önálló körré szervezték, majd ketté is osztották. (Demeter 1990, 48.) Az önálló körré alakult Fürgedi puszta ispánja Matay Zsigmond lett. 117 Az 1842. év eseményeinek leírását tartalmazó rész hiányzik a hozzám eljuttatott DVD lemezről, így annak csak föltehetően módosított, talán részben átírt változatát tudom leközölni, Bátor Károly plébános dolgozata alapján. Az eredeti krónika hangulatát igyekeztem érzékeltetni, s megkíséreltem Magyar János korabeli, helyesírási hibákkal teli írását helyreállítani. (BÁTOR [1948], 109.) 118 Scitovszky János (1785-1866) - pécsi püspök (1838-1849), 1849-től esztergomi érsek, hercegprímás, 1853-tól bíboros. 119 A magyar népi társadalomban a hagyományos rokoni kapcsolatokon túl igen nagy szerepe volt az ún. műrokonságnak, illetve mesterségesen létrejött rokonságnak is. Ennek legfontosabb intézménye volt a keresztkomaság vagy keresztszülőség, amely a keresztvíz alá tartott gyermek személyén keresztül kapcsolódott a családhoz. A keresztszülőség azért volt fontos a születendő gyermek szempontjából, mert a létrejöttével megkettőződött azoknak a felnőtteknek a száma, akik - a szülőkön kívül - szívükön viselték a sorsát. A hagyományosan vallásos keresztény falusi társadalomban a keresztszülők erkölcsi és lelki támaszt is nyújtottak a megkeresztelt gyermeknek. A gyermek szüleinek szempontjából egyáltalán nem volt közömbös, hogy mely házaspárokkal sikerült keresztkomasági kapcsolatot létesíteni. (PALÁDI-KOVÁCS 2000, 535-548.) 120 Itt feltehetőleg: gabonakereszt. 121 Házassági hirdetvényért. (Az egyes egyházi szolgáltatásokért a katolikus papnak, illetve tanítónak (mesternek) járó tiszteletdíjról a fnyéki plébánia 1842. évi egyházlátogatási jkv.-e is tudósít. Ennek alapján azonosítottuk az egyes szolgáltatások tényleges tartalmát. (MNL OL Mft. Egyházlátogatási jkv.-ek. Pécsi Egyházmegye. Fnyék. 21793. d.) 122 .Jvíenyasszony vagy szülőasszony avatására”. 123 Esketésért. 124 ,A kiköltözőktől”. 125 „Iskola füttésére minden iskolás gyermektől”. 126 „Házasságra hirdetésért a kiköltözőktől". 127 Divisio (divízió) (lat.) - osztály, osztás, (ki)osztás, (birtok)felosztás. „Keresztelési, esketési'.'s temetési bizonyítványért”. 128 ,A’ temetés alkalmával a hívek kivánatához képest használandó egyházi pallástért huszonnégy krajcz[ár].(ezüst pengő pénzben értendő!), a’ templom pénztáránakpedig tizenkét krajcz[ár], - összvesen harminczhat krajcz[ár].” 129 Helyesen: concionator (lat.) - hitszónok, prédikátor. 130 Itt két áthúzott sor következik az eredeti kéziratban, melyeket a krónika írója, szétmázolva az írását, teljesen olvashatatlanná tett. 131 1845 júliusában a Helytartótanács rendeletben szabályozta az elemi iskolai rendszert. A népiskolai szabályzat szükségessé tette a Tolna megyei népiskolák állapotának részletes föltérképezését is. A vármegye 1845. nov. 27-én tárgyalta meg a Helytartótanács leiratát, s annak végrehajtásában készségesen segédkezett. Kérdőívek segítségével 1846. ápr. 2-ára sikerült a megye népiskolai állapotát fölmérnie. A minden településnek kiküldött kérdőívek egyik rovatában a teljes „népszám" megadása mellett az egyes (iskolákat fenntartó) felekezetek létszámára is rákérdeztek, valamint kíváncsiak voltak a házaspárok (hp) számára is. Az 1846. évi iskolai összeírás szerint Fnyéken 80 római katolikus házaspár „találtatott", míg a jóval nagyobb lélekszámú ref.-ok esetében a házastársak száma „185 lélek" volt. (MNL TML IV. 1. b. Közgy.-i ir. 237/1846. 955-958. Elemi Tanodák állapotát kimutató rovatos Jegyzék a Dombóvári járás részéröl.) 132 A római katolikus egyházban a hívők plébánosuk eltartására házaspáronként (néhol özvegyek is) ún. párbért (ágypénzt, lélekpénzt, lat. lecticale) fizettek. A párbér a helyi plébános terményben vagy készpénzben évenként kapott járandósága. Egyházközségi adó volt, az egyházi adó egyik fajtája. Mértékét a plébánia alapítólevele, a visitatio canonica vagy a jogszokás állapította meg. Esetünkben a kánoni látogatás jkv.-e szerint a telkes jobbágyok (szessziósok) páronként és évenként fizettek egy pozsonyi mérő kétszerest és 24 krajcár 550
