Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja
A katonaság továbbra is igénybe vette a helyiségeket, majd katonai beszállásolás céljából az egész épületet lefoglalta, de a tanácsköztársaság intézményeinek felállása új helyzetet teremtett. Április 8-án azonnali hatállyal bezárták a kaszinót, majd az ifjúmunkások szakszervezetét és a Tolna megyei Vörös Újság szerkesztőségét helyezték el benne. A biliárdasztalokat a polgári olvasókörből kialakított munkásotthonba vitték, a munkásdalárda is helyet kapott a söntésben. A könyvtárból 50 kötetnek kelt lába, rengeteg bútor, berendezési tárgy megrongálódott a választmány és Bodnár István szerint.26 27 A történtekre az egykori nyomdai gépmester így emlékezett: „Arról mesél, amikor a szekszárdi kaszinó épületében összegyűltek a város fiataljai és megalakították a KIMSZ, a Kommunista lfiúmunkások Szövetségének helyi csoportját. Ezen az alakuló gyűlésen ott voltak a nyomdászfiatalok képviselői is.”17 1919. augusztus 16-án alispáni utasításra a hadsereg első hadosztálya bevonult a kaszinóba és elfoglalta az emeleti helyiségeket október 10-ig, utána csak a biliárd- és olvasószobát. Ezeket a helyiségeket a második világháború végéig a helyi állomásparancsnokság használta. Az egyesületi életet a katonasággal közösen rendezett műkedvelői előadással, tánccal és estéllyel indították újra.28 „Fehér estély. Stílusos, rég óhajtott nivoju estélyt adott a Gabonagyűjtési Kormánybiztosság Kirendeltsége május utolsó szombatján az úri Kaszinó kerti pavilonjában s mi jelenlévők úgy éreztük, hogy a stílussal együtt régi idők felejtett varázsa is egyben visszatért. A keret, tartalom, hangulat színben, szívben versenyzett egymással, s a fővárosból meghívott gárda művészetének, a rendőrség igyekezetének, megbecsülésének, vendégbarátságának legjavát adta. Féltíz órakor vezette be a műsort Neszményi karnagy klasszikus zongoranyitánnyal s az első taps után Szilágyi százados köszöntötte szíves szavakkal a megjelenteket a bájos, rögtönzött színpadról. Kovács Andor és művésztársai minden számát a könny és kacaj dicsérte legjobban s az az óhaj, bár sohse érne véget. Itt volt kirívó azok vesztesége, kik távolmaradtak. Előadás után a pavilonból kilépőket lampion és villany fényárban úszó kertfogadta s a sétáló párok hullámzása virágfürdő esti képére emlékeztetett. A nap már jó reggelt köszöntött az égen s lent még rezgett a tánc s a jókedv ujjongá- sa. A jótékonycélú est jövedelme közel jár az ötvenezer koronához’.’29 Bár a gazdasági udvar eladásával a Kaszinó megszabadult a korábbi kölcsönök terhétől, az elszabadult infláció és jelentős adóemelés, magas villanyszámla miatt komoly anyagi nehézségeik támadtak, ami nagyon visszavetette az egyleti életet: nem tudtak fűteni, világítani, rendezvényeket tartani. A mulatságokat beszüntették, nem vásároltak semmit, mégis új hitelt kellett felvenni. Felemelték a boltbérleti díjakat, tagdíjat, a termeket más egyesületek rendezvényeire adták bérbe. Az 1924-es átmeneti pénzügyi stabilizáció némileg javított a helyzeten, így ebben az évben jelentős összeget költöttek az épületek tatarozására. 1925-ben a Népgondozó Hivatal is kiköltözött két helyiségből, amit rendbe kellett hozni, bebútorozni, a biliárdasztalokat felújítani. Felpezsdült a kaszinói élet, de a bevételi többletet a város által kötelezően előírt vízvezeték bevezetésére kellett félretenni. 1926-ban Bründl János és Szabó János vállalkozókat bízták meg a vízvezeték szereléssel, a kaszinó és az üzletek mellett a kerti pavilonban 1 db vízkagylót helyeztek el, az udvarban 3 kerti tűzcsapot állítottak fel.30 26 BODNÁR 1942,150-151;Tolnamegyei Újság 1941. dec. 24. 8.;Tolna megyei Népújság 1965. márc. 21. 3. 27 100 éves a Szekszárdi Nyomda. Tolna megyei Népújság 1962. okt. 21. 7. 28 BODNÁR 1942, 151. 29 Tolnamegyei Újság 1920. jún. 5. 3. 30 BODNÁR 1942,158-159. 606
