Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja

A nyári pavilonban rendszeresen tartottak árveréseket31, festőművészek kiállításait32, más közéleti rendezvényeket.33 Rendkívül jelentős esemény volt 1933-ban a Faluszövetség és Szekszárd közös kiállítása, melyet a vásártéren, a sportpályán, a Selyemgyárban és a Kaszinóban rendeztek meg.

„A szekszárdi Kaszinó nyári pavilonjában volt Áldor János László, Garay Ákos, Szabó Dezső, Wallacher László festőművészek képkiállítása és ezekkel együtt állították ki Konrád Sándor, valamint Wiegand Edit szobrászművészek is pompás műveiket. A közönség óriási érdeklődéssel gyönyörködött a budapesti műtárlatokon is szereplő művészek szebbnél-szebb alkotásaiban, melyek kitüntetésekre nem pályázva, versenyen kívül kerültek ide, a kiállítás egyébként is magas nívójának emelésére’.’34

1930-ban a bazársor, a főépület javítása, a villanyhálózat korszerűsítése mellett a kerti pavilonra is sokat költöttek: az elkorhadt fazsindelyt eternit tetőre cserélték, kívül-belül olajjal lefestették, ami 6280 pengőt emésztett fel.35

A megalapítás száz éves évfordulóját 1941-ben a Szekszárdi Kaszinó Bodnár István könyvének kiadásával ünnepelte, melyben azért szó esik a háború közeledtéről, a helyiségek katonai igénybevételéről. A lakásgazdálkodás bevezetésével egyre inkább hatósági kézbe került a Kaszinó épületeinek hasznosítása, 1941-ben óvóhely kialakítására is kötelezték őket, melyet Diczenty László tervei alapján a tekepálya alatt terveztek megépíteni.36

A háború után, 1945-ben a Magyar Kommunista Párt számára helyiségeket juttattak a főépületben - a többi egyesülethez hasonlóan elkezdődött a Szekszárdi Kaszinó felszámolása. A következő év nyarán a Nemzeti Bizottság elnöke a belügyminiszterhez fordult az egyesület feloszlatása érdekében.

„Szekszárd m. város Nemzeti Bizottságának tudomására jutott, hogy a múlt évben 1945-ben hozott azon határozata, melyben a Szekszárdon működő egyesületek, különösen pedig a ’Szekszárdi Kaszinó’ működését felülvizsgálta és demokratikus szempontból működését nem javasolta - ezen határozat valamely okból fogva nem jutott el a belügyminisztériumba. Ezért ebben az ügyben a legszigorúbb kivizsgálást követeli a v. Nemzeti Bizottság és kéri a Belügyminiszter Urat, hogy a Szekszárdi Kaszinót, amit a nép csak Úri Kaszinónak nevezett azért, mert bejáratánál ki volt írva ’belépés csak uraknak és katonatiszteknek szabad’ haladéktalanul feloszlatni szíveskedjék.

A fent nevezett egyesület fellegvára volt az ellenforradalmi reakciós és fasiszta szellemnek; dísztagjai között szerepel Gömbös, Horthy és az összes reakciós nagyságok. Az egyesület legutóbbi vezetőségének kétharmada ellen a politikai rendőrségen vagy a népbíróságon eljárás van folyamatban. Az egyesület vezetői közé tartozott a ’Mein Kampf’ magyarra fordítója dr. Szakách István. Demokráciánk szégyene lenne, ha az ilyen egyesület továbbra is működhetne. A feloszlatáson kívül a v. Nemzeti Bizottság nevezett egyesület vagyonának elkobzását is kéri. Szekszárd 1946. junius 15

......elnök”37

Az MKP Pécsi Szervezete az MKP Szekszárdi Szervezetének a vagyon megszerzése ügyében a következő információkat küldte 1946. november 19-én:

31 Tolnamegyei Újság 1925. márc. 24. 8. „Önkéntes árverés. A szekszárdi úri kaszinó nyári pavilonjában vasárnap, folyó hó 22-én délután 3 órakor szobabútorok és más házicikkek önkéntes árverés utján eladatnak. Ifi. Strényer Ferenc vendéglős”.

32 1927. ölet. 22. Szekszárdi festőművészek kiállítása. Tolnamegyei Újság 1927. okt. 22; Hénelék képkiállítása az Úri Kaszinó kerti pavilonjában. Tolnamegyei Újság 1928. nov. 10.

33 Tolnamegyei Újság 1938. szept. 28.2. Közebéd a Kaszinóban. Az első világháborús hősökre emlékeztek, a kerti pavilonban 250 főre terítettek ebédre.

34 Tolnamegyei Újság 1933. okt. 11.1-6.

35 BODNÁR 1942, 163-164.

36 MNL TML A Szekszárdi Kaszinó i. 2. d.

37 MNL TML Szekszárd város i. 563-21/1949.

607