Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja

4. kép. Műkedvelő előadás 1903-ban

társasági összejöveteleket, más szervezetek közgyűléshez biztosították a helyszínt.19 Az Augusz-ház megvásárlásának fedezetére 1905-ben épített Kaszinó Bazár üzlethelyiségeinek bérbeadásától szép jövedelemre tett szert az egylet. A villanyvilágítást bevezették, majd folyamatosan korszerűsítették, 1908-ban új kerti bútorokat, festményeket vásároltak, a kerti asztalokat, kártyaasztalokat posztóval borították, felújították a tekepályát, sokat költöttek folyóiratokra és a könyvtárra. A rendszeresen fellépő cigányzenekarok mellé a tagok szórakoztatásának színesítésére zongorát vásároltak. A kerti mulatságok, a pavilon nyári használata jelentős hasznot hozott. (4. kép)

„Uj bútorok a szekszárdi kaszinóban. A szekszárdi kaszinó termeit uj bútorzattal rendezik be és a régi bútorokat a nyári pavillonban helyezik el. A kaszinó választmánya az uj bútorokra és a szükséges átalakításokra 10.000 koronát szavazott meg. Az ügyvezető-igazgató, Simontsics Elemér azon van, hogy a kaszinó a legnagyobb igényeknek is mindenkor megfeleljen’.’20

A háború első évében már 50-60 helyi és vidéki tagot hívtak be katonai szolgálatra, a kaszinói élet is alaposan megváltozott, a hangos mulatságok helyett hadikölcsönt jegyeztek, a rendezvények elmaradása, a tagdíjhátralék emelkedése jelentős bevételkiesést okozott, a kaszinó több helyiségét a 34. gyalogezred tisztikara foglalta el, a kerti pavilonban 1915-ben katonákat szállásoltak be. A

19 Tolnamegyei Közlöny 1903. 1903. jún. 11. 4. Kaszinó-estély; Tolnavármegye és a Közérdek. 1913. szept. 22.4. Orvosgyűlés.

20 Tolnamegyei Közlöny 1905. máj. 18.4.

604