Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata

„Non piszkát rogo!” harsant föl erre. Garay bácsi7 szokta így rendreutasítani a kicsikét. Zsuzska (4. kép) szemöldei (sic!) mint két tekerődző kígyó, egymásnak rohantak. Mennyit tudtak később ezek a szemöldökök úrnőjük gondolataiból elárulni talán? Nem. Eltakarni! Szemben a három fiú. Zolti, Dénes és a harcias Béla8 ültek, majd a tanító úr s a nevelőnő. De első pillanatra mégis csak a családfő, az ősz Garay bácsi tűnt fel igazán. Az a becsületes homlok, az a nyílt tekintet. Vas Gereben „Alispánját” juttatta eszembe, ezt a gyönyörű képmását az igazi magyar úrnak. Ahogy megrázta a kezemet, ahogy hellyel kínált, mindjárt tudtam, ami a szívén, az a nyelvén is. Részt vett a párisi 48- as forradalomban is, de sietett haza, hogy mint honvédtiszt segíthesse diadalra a magyar szabadság zászlaját. O tette paradicsommá az apáthii uradalmat. Helyreállíttatta a bájos Mária Terézia-ko- rabeli kastélyt. Az ő érdeme a pompás park, benne a kápolna. A kápolnán lévő két kőszent arról volt nevezetes, hogy levették kalapjukat, mihelyt meghallották az esti harangszót. Az ulánus-tisztek az öreg úr nagy mulatságára nem egyszer be is ugrottak az ártatlan tréfának.

Ebéd után a fiúkkal rögtön az istállóba kellett mennem. Meg kellett mutatni a pompás lovakat (5. kép), a remek négyest. Behívták Bódait, a parádés kocsist, kiről Ákos legendákat tudott mesélni. Elkocsiztunk a „Fácánosba”. De bizony semmiféle állatot nem láttunk, ha csak Dénes kutyáját nem. Szerencsére mindenütt Dénes hajtott. Ha Béla kezében lett volna a gyeplő, háromszor is felfordultunk volna.

Harmadnapra aztán a puszta-apáthii állomásra berobogó vonat utasai bámulva láttak egy négylovas hintát nagy porfelleg közt behajtani az épület elé. Három lobogó inges, árvalányhajas legényből (6. kép) álló bandérium kísérte, akik a karikás ostoraikkal nagyokat durrogtattak. A hintóbán egy olyan fiatal úrfi üldögélt, aki meglepően hasonlított én hozzám. A fiúk így kísértek ki a vasútállomásra’.’9

A látogatás időpontjának meghatározása a leírás alapján csalóka, Ákos húgainak a szövegben említett kora alapján a közös Mintarajziskolás év előtti időszakra, 1882 késő nyarára - amikor már érik a szőlő - kellene tennünk. Csók vasúttal való elutazása viszontl884 nyár végét teszi valószínűvé, hiszen a Rétszilas-Szekszárd vasútvonal csak 1883. december 2-án nyílt meg. A vasút egyébként összekötő kapocs és találkozási pont maradt a későbbiekben is. Garay családi leveleiből kiderül, előfordult, hogy a cecei vasútállomásra beszéltek meg találkozót, és Csók megsértődött, mert a Garay fiúk nem szakították meg az utazásukat, szinte csak integetni tudtak a vasútállomásra késve érkező barátnak. Valóban szoros barátság alakulhatott ki közöttük, hiszen az egyetlen közös pesti tanév után is tartották a kapcsolatot, amikor Garay 1883-84-ben tanulmányait Pécsett folytatta,10 11 Csók pedig továbbra is a Mintarajztanoda növendéke volt.

Garay 1884 novemberétől a Müncheni Akadémia antik osztályában képezte magát, hosszú levelekben számolt be élményeiről. 1885 őszén Csók is megérkezett a bajor fővárosba, s mint írta, Garay „rábeszélésének is engedetem, mikor müncheni akadémiát választottam”.n Csók István az ott töltött első szemeszteréről jegyzete fel: „Hacklprofesszor tanítványa lettem, szorgalmasan bem- aszatolva szénnel, Garay Ákossal együtt a drága rajzpapirost”12 Csók az élő modelles osztályában kezdte meg tanulmányait.13 Bodnár István szerint is Garay két professzornál tanult Münchenben Kari Rauppnál és Gabriel von Hacklnál14. Ezek szerint Garay az antik osztályt elvégezése után a

7 Garay Antal (1822-1910) Garay János költő öccse, tiszttartó, 1948-49-es honvédtiszt, a családfő.

8 Garay Zoltán (1876-1935), Garay Dénes (1868-1944), Garay Béla (1865-1933)

9 CSÓK 2015,62-63.

10 Garay Ákost az első év után Keleti Gusztáv igazgató mint tehetségtelen, lusta diákot eltanácsolta, így a Pécsett Irinyi Sándor festőművész keze alatt folyatja tanulmányait, ld. BODNÁR 1925, 11.

11 CSÓK 2015, 9.

12 CSÓK 2015, 9. Csókot, aki három évet járt a budapesti Mintarajztanodába, egyből az élő modelles osztályba vették fel, majd a következő félévben felvételt nyert Ludwig von Löftz festőtanár osztályába.

13 SOMOGYI 1912,187-188.

14 BODÁR 1925,11. Gabriel von Hackl (1843-1926) 1878 és 1919 között volt a Müncheni Akadémia tanára. Kari Raupp (1837-1918) a Müncheni Akadémia tanára 1879-től.

572