Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata

következő tanévben az élő modell utáni rajzolásba is belekóstolt. Hamarosan azonban akadémia helyett a Hollósy Simon15 köré csoportosult fiatalokhoz csatlakozott. Csók Istvánt is Garay mutatta be az „öregnek”, azaz Hollósynak. Mindkettőjüket megragadta a náluk néhány évvel idősebb művész szuggesztív egyénisége: „De [Garay] nem sokat koptatta az akadémia márvány lépcsőjét. Magyar lelke sehogy sem volt képes megbarátkozni a német géniusz útmutatásaival. Már akkor Hollósy nemcsak hatalmas művészetével, de egyéni varázsával is maga köré tudta láncolni az ott időző fiatal magyarságot s bár akkor még nem volt iskolája, sokkal inkább tanultunk tőle, mint hírneves professzorainktól. Garay különösen azon lelkesedett, ahogy Hollósy a csizmák ráncait tudta festeni’.’- olvashatjuk a barát emlékezésében.16

A két művész barátságát Münchenben a Hollósy Simon köré sereglett fiatal magyar festők társaságában eltöltött néhány év tovább erősítette. A müncheni történetekből állandó pénzzavarral küzdő, bohém művészélet rajzolódik ki. A törzshelyük a kávéházak mellett az Ungerék kocsmája volt, ahova Unger mama magyar ételei csábították őket. Az egyik asztaltársaságba tartozott a két barát is: „Csupa akadémikus vagy kezdő piktor ült itt, Kivéve Kéméndy Jenőt, aki már akkor kiállító művész volt, no meg tán Vuját a technikust. Ezt az asztalt állandóan kitűnő hangulat jellemezte. Csakhamar kiérdemeltük a »Kanászklub« megtisztelő címét... Garay nagyszerű karikatúrát is rajzolt rólunk, amint sorban állunk somogyi cifraszűrben. Rippli [Rippl-Rónai] a számadó, egymásután következtünk: Kéméndy, Kukuly, Vuja, én, Neogrády és Garay, a kísbojtár.17 Ezt a rajzot sajnos nem ismerjük, de Garay Ákos megőrzött néhány karikatúrát a müncheni időkből. Az egyiken, a Promenade Platz-on (7. kép) Csók István, mint konfliskocsis üdvözli Hollósyt, a háttérben a legkisebb alak, a boy Garay Ákos. Mellettük és a háttérben festőbarátok és más figurák, mint például Frau Schramm, Hollósy házmesternéje.18

Emlékezésében egy helyen Csók összehasonlítja Faragó József9 szatirikus humorát és maró karikatúráit Garayéval: „Mily más volt Garay! Ő is kifigurázott bennünket, de pompás humora, magyaros kedélye egyik oka volt, hogy úgy szerettük Münchent. Örökre kár, hogy e korbeli rajzai nagyrészt elvesztek. A tarokkártyák (Ripli-skiz, Neogrády-pagát, Czúzy-vereskirály stb.) egy része ma is megvan Kéméndy Jenőnél. Okvetlen meg kellene szerezni őket a múzeum grafikai gyűjteménye számára’.’20 Garay megőrzött néhány vázlatot a „kanászklub” (8. kép) számára készített kártyalapokból.21 A főbb lapok egy-egy személyt ábrázolnak: Csók emlékezésével ellentétben a Skíz, azaz a legnagyobb értékű lap azonban nem Rippl-Rónait, hanem Hollósyt (9. kép) ábrázolja. I-es vagy pagát (10. kép) a hagyományos férfi és női zenészalakos kártyalapmintát követi: A hegedülő skíz vagy bohóc alakjában ismét Hollósy láthatjuk, akiről köztudott volt, hogy jól hegedült. A hátérben megjelenik az Ungerer felirat, utalva a társaság törzshelyére. A női alak pedig talán Neogrády Antal, aki a társaság

15 Hollósy Simon (1857-1918) festő, a müncheni magyar festők központi alakja. 1886-tól haláláig működött Münchenben magániskolája. 1880-95 között főleg népi életképeket (Tengerihántás, 1885) és portrékat festett, kezdetben J. Bastien-Lepage és W. Leibl hatása alatt. A nyolcvanas évek közepétől a tónusfestészet tapasztalatait felhasználva lágyabb formaképzésre tért át, és modern szemléletű életképeket alkotott. 1896-1901 között Nagybányán plein air tájképeket és a Rákóczi-induló változatait festette. Ez a téma több mint másfél évtizedig foglalkoztatta. 1902-től haláláig Münchenben és a Tisza-menti Técsőn elsősorban szimbolista költőiségű tájképeket festett.

16 CSÓK 1915, 99.

17 CSÓK 2015, 14. Kéméndy Jenő (1860-1925) festő, díszlettervező. 1879-től tanult Münchenben. Kukuli Ferenc (1864-?) festő, 1887-ben iratkozott be az Akadémiára. Neogrády Antal (1862-1942) festő, 1886-tól akadémista. Vuja Sándor a „technikus” kilétét egyelőre homály fedi.

18 WMMM KGY Ltsz.: 93.23. Frau Schrammról ld. CSÓK 2015, 22.

19 Faragó József (1866-1906) grafikus, karikaturista, 1886-ben érkezett Münchenbe, Hollósy-iskoláját látogatta, majd a következő évben beiratkozott az Akadémiára. Jó barátságot kötött Garay Ákossal. Amikor Faragó 1896-ban, Jankó János halála után, modern felfogású rajzaival a Borsszem Jankó című élclap vezető karikaturistája lett, a másik irányt a korabeli sajtó szóhasználatával a”ma- gyaros stílust” Garay képviselte az újságban.

20 CSÓK 2015, 22. Rippl, azaz Rippl Rónai József (1861-1927) 1884 és 1887 között tanult Münchenben. Csúzy Károly (1844-1911) 1886 májusában iratkozott be az Akadémiára, ld. SOMOGYI 1912,187-188.

21 WMMM KGY Ltsz.: 93.70.1-15. A címlapon azonban nemcsak Garay, hanem Kéméndy neve is szerepel, feltehetően felosztották egymás között a lapok megrajzolását.

573