Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
A 16. század második negyedében (1526-1550) tapasztalható a korábbi időszakhoz képest alig harmadára való visszaesés oka egyértelmű: a török hódítás, ami lekötötte a magyar ifjakat, mivel az egyetemre készülő és harcra fogható fiatalok megközelítőleg azonos halmazt alkotnak, valamint gazdasági okok is magyarázzák ezt a visszaesést. Mind ehhez hozzájárult a reformáció új eszméinek terjedése is, mely Európa egyetem-hálózatát is átalakította. (1526 után 38 új egyetemet alapítottak). Bár a krakkói intézmény nemzetközi népszerűsége is csökkent ebben az időszakban még a második negyedszázadra is a krakkói és bécsi univerzitás elsőbbsége volt a jellemző, habár a két egyetem együtt már csak 60 %-os többséget alkotott, míg a hallgatók negyede a wittenbergi egyetem diákja volt. Ami a 16. század harmadik negyedét (1551-1575) illeti, a magyarországi peregrináció lassú, nagyjából 30 %-os növekedésnek indult. Szembeszökő a krakkói egyetem visszaesése, és a bécsi diákok száma is alig éri el az összes ötödét. Ezzel szemben igen látványos a wittenbergi intézmény térnyerése, ugyanis a magyarországi peregrimusok fele ezt az univerzitást részesítette előnybe. Ekkor nem csak arányuk, hanem tényleges számuk is jelentősen nőtt, több mint megkétszereződött. A 16. század utolsó negyedében az egyetemjárók számának növekedése az előző időszakhoz hasonlóan 30 %-kal nőtt, azonban a bécsi intézmény hallgatóinak aránya és száma is jelentősen csökkent, mindössze 7 % az itt tanulók aránya. A krakkói diákok ebben az időszakban már csak elenyésző számban és arányban mutathatók ki.62 A 16. században, amikor a reformáció elérte az országot, az itt élők jó része az új hit mellé állt, a korábbi központok helyét a reformáció szellemében fogant új egyetemek vették át. A 16-17. században a diákok választási lehetőségei megnőttek: míg 1520 előtt 20 egyetem közül választhattak, utána már 55 közül. A reformáció korában Luther és Melanchthon munkásságának helyszíne Wittenberg lett a magyar diákok leglátogatottabb külföldi főiskolája. Majd a kálvini reformáció terjedésével Svájc és Hollandia egyetemei is egyre nagyobb szerepet játszottak a katolikus megújhodás központjai, Bécs, Graz és Róma mellett a nyugati kultúra Magyarország felé való közvetítésében. A reformáció óta Bázel jelentős súllyal bírt a magyarországi művelődéstörténet alakításában. A bázeli egyetem alapításának története különleges. A gazdag kereskedőváros már korábban szeretett volna magasabb képzettséget nyújtó iskolát, de erre csak az 1431-ben itt megtartott zsinat adott alkalmat egy Studium generale alapításával. 1432-ben jött létre az iskola, 1440-től rendes egyetem. Teológiai, jogi és talán filozófiai és orvosi előadásokat tartottak benne. A tanárok főleg a zsinat résztvevői közül kikerült francia klerikusok voltak. Ez a kuriális egyetem az úgynevezett kis schisma végeztével, 1449-ben be is fejezte működését. A város polgárai viszont szerettek volna továbbra is egyetemet. Szándékaikban nemcsak művelődési, hanem sokkal inkább gazdasági motívumok vezérelték őket, ugyanis ez az orvosi és ügyvédi pálya könnyebb elérését tette volna lehetővé gyermekeik számára. Számításba vették még azt, hogy a gazdasági konkurenciát jelentő Freiburg városa már 1457-ben egyetemet kapott, továbbá előrelátó polgárokként arra is számítottak, hogy az egyetemre majd gazdag diákok jönnek. A pápa 1460. április 4-én hozzájárult egy bolognai mintájú egyetem alapításához. Ez az egyetem még kevés oktatóval működött, folytatta a korábbi oktatási hagyományokat, az oktatás és a vizsga céljaira a templom melléképületeit használták. Az oktatásban a követendő mintát végül is nem a bolognai, hanem az erfurti egyetem jelentette, mert több tanár ennek a rendszerét ismerte. Bázeli sajátosság, hogy a tanárokat a városi tanács nevezte ki, és hamar felismerték, hogy az egyetem vonzerejét a kiváló tanárok jelentik, ezért igyekeztek neves személyiségeket meghívni, Padovából jogászt, Erfurtból teológust. Ennek ellenére a tervezett diáklétszám (1000 fő) helyett csak mintegy 200 diák tanult évente, mert érezhető a rivalizáló intézmények - Tübingen, Ingolstadt, Trier és Mainz - elszívó hatása.63 1529-ben Bázelben hivatalosan is elfogadták a reformáció tanításait, amelynek hatására a pápai alapítású egyetem súlyos válságba került. A régi hit képviselői távoztak a városból, köztük a professzo62 KELÉNYI 2017, 27-28. 63 MIKONYA 2014, 277-279. 457
