Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

A Gere László által a 15-16. század elejére datált, vastag anyagú, visszahajtott sarkú, szegárok nélküli, 1. típusba sorolt ozorai kovácsoltvas patkókból két darab van anyagunkban (39. tábla 1,4). Ezeknél feltétlenül figyelembe kell vennünk azonban, hogy felszíni gyűjtésből származnak. Ez azért fontos, mert a 16. század végére lakatlanná vált, középkori eredetű Szerdahely és Szentmiklós falvak helyei a vártól csupán látótávolságnyira vannak, így a felszínről gyűjtött leletek a vár koránál jóval korábbiak is lehetnek. Ez pedig a fenti két patkó esetében a 15-16. századra datálást erősíti.

Két keskeny szárú, szegárkos, éles, magas szárvéggel kovácsolt fél patkónk az ugyancsak 15-16. századra meghatározott ozorai 3. típusnak felel meg (39. tábla 2-3).107 Mindkettő váron belüli objektumból került elő, így a típus 17. századi használatát bizonyítják, s mint ilyenek is látható hasonlósággal bírnak pl. a Győrcsuszkán előkerült késő középkori szegárkos patkókkal.108

A vékony anyagú, vaslemezből kivágott patkóknál sajnos nem tudunk a szárkivágás U vagy szögletes kivágása vagy a szöglyukak elhelyezkedése, formája, a patkószélek vastagsága, peremezettsé- ge stb. alapján időbeni eltéréseket feltételezni, valamennyi a 17. századra, legfeljebb a 18. század első évtizedeire datálható. Ezek a lópatkók is - mint ahogyan azt a kengyelek estében is láttuk - a pusztulási rétegekben, vagy a romeltakarítás, tereprendezés során betöltött vermek, gödörházak hulladékanyagából voltak. Gyakran ugyanolyan típusú patkó került elő a talpas tálakat, kiöntőcsöves balkáni korsó töredékeit, kínai porcelántöredékeket tartalmazó betöltésekből, mint a habán töredékek, vagy I. Lipót ezüstpénzének környezetéből.

4. kép. 1: Összezáródó szárú lemezpatkó legelő ló lábán;

2: Zárt kör alakú keleti lemezpatkók (SÜMER 1986, címlap és (^-NAL kép)

Az Újpalánkon előforduló különböző, U alakú vagy szögletes szárnyílással készített kovácsolt vagy lemezből kivágott patkók legtöbb változata Ozorán is előkerült. Ezekre az ottani leletanyag típusait tárgyaló részekben Gere László utalt is. A lemezpatkók csaknem teljesen összezárt szárú, kör alakú változata azonban Ozoráról nem ismert. Újpalánkon egy 4-4 és egy 3-3 szeglyukas példány is képviseli ezt az - általános vélekedés keleti típusú, nálunk leginkább a törökökhöz köthető - változatot.109 Mindkettő a már többször említett 60/A jelű fémmegmunkáló műhelygödör lelete (41. tábla 1-2). Török lószerszámhoz való tartozásukat alátámasztják azok a fotók is, melyek Faruk Sümer lószerszámokról írott könyvének címlapján, illetve lópatkókat tárgyaló fejezetében találhatók. E képek nem csak összezáródó szárú, hanem egylapból kivágott, szárnyílás nélküli, vagy csak a körlap közepén lévő kör alakú kivágással készült patkók használatát is bizonyítják (4. kép).110

Néhány patkóról kell még külön is szólnunk.

107 GERE 2003, 29.

108 MÜLLER 1982,252-253, 884. 1143-1152. kép.

109 KALMÁR 1959,13; TEMESVÁRY 1995, 28-29,175. kép.

110 SÜMER 1986, Q'-NAI. képek. (Oldal- és táblaszám nélkül.) - A képeken szereplő tele talpas török patkókkal azonos patkókat ismertet: TEMESVÁRY 1995, 175-178. kép.

335